Három színésznő, köztük a Kecskeméten játszó Trokán Nóra vehetett át Domján Edit-díjat december 20-án Budapesten, a Madách Színház Tolnay Szalonjában. Ennek kapcsán mesélt Bera Lindának.
- Mit jelent számodra ez az elismerés?
- Nagyon nagy megtiszteltetés! Bár nem ismerhettem Domján Editet, de ahogy a díjátadón beszéltek róla, megéreztem milyen nagyszerű Nő volt. Jó érzés a nevét viselő díjban részesülni – nyilatkozta Trokán Nóra.
- Ezt a díjat tehetséges, vidéken játszó fiatal színésznőknek ítélik oda minden évben. Te gyakornokként kezdted a pályádat a hírös városban, azóta pedig már a társulat tagja vagy. Szerinted miben más egy vidéki vagy egy fővárosi színházban játszani?
- Nem igazán tudom, mi lehet hosszútávon a különbség, hiszen többnyire vidéken játszottam eddig. Talán az az előnye vidéknek, hogy egy fiatal színésznek rengeteg, nagyon különböző szereplehetősége van. Jó itt kezdeni a pályát.
- Melyik kecskeméti szerepeidre vagy a legbüszkébb?
- Nem emelném ki egyiket sem: mindben volt olyan, ami valami újra tanított. Volt, hogy belebuktam, akkor azért, de volt, hogy sikerem volt benne, akkor pedig azért.
- Hogyan képzeled el a pályádat a következő években?
- Nem tervezek nagyon előre. Most az, hogy a hátralevő munkákat, szerepeket jó energiával, kíváncsisággal próbáljam.
- Domján Edit mennyiben példakép a számodra?
- Mindenképp fontos az ő kivételes női alakja. Mindig volt benne valami titok. Sosem adta oda teljesen magát. Mindig nagyon személyesek voltak az alakításai, és ez nekem nagyon szimpatikus. Minden szerepében volt egy kis Domján Edit. Az, hogy eldöntötte, nem akar 40 évnél tovább élni, annyira valószínűtlen volt, hogy senki nem vette komolyan, aztán mégis meglépte. Nem tudom milyen volt akkoriban a lelkivilága, az élete, de én nagyon sajnálom, hogy nem láthattam őt élőben játszani.
Trokán Nóra a színház legfrissebb bemutatójában az Angliai Második Edward életében:
1.
2.
3.
4.
5.
Zsótér Sándor rendezéséről itt olvashat.
Szerző: Bera Linda / Kecskeméti Katona József Színház