Itt a karácsony - Hogy készültek a kecskeméti színészek?

Bera Lindának válaszoltak kecskeméti színészek.

Sáfár Mónika szavaival:

- Hogyan ünnepli családjával a szeretet ünnepét?

- Mi minden évben december 23-án díszítjük fel a karácsonyfát a párommal, és a 12 éves kislányommal, Franciskával. Közben zenét hallgatunk, hangolódunk, a párommal bort kortyolgatunk. Ezen a Szent Napon, 24-én délelőtt általában eljönnek hozzánk a volt férjem gyermekei is, vendégül látjuk őket, beszélgetünk, és ilyenkor van az ajándékosztás is. Miután ők elmennek az anyukájukhoz, kezdetét veszi a nagyüzemi főzés-sütés. A lányommal minden évben kipróbálunk egy új süteményt, amit addig még nem kóstoltunk. Majd megérkeznek anyukámék és velük együtt ünnepelünk. Ekkor kezdődik az igazi családi karácsony, megszólal a Mennyből az angyal, és csillagszórót gyújtunk. Miután ők hazamennek, mi felkerekedünk, és sétálni megyünk. Nagyon szeretünk belesni az ablakokon, hogy más családokban mi történik ilyenkor. Vajon vitatkoznak, mert még nem sikerült befaragni a fát a talpba? Vagy miért nem égnek az izzók a karácsonyfán? Kitalálunk történeteket és nagyon jól szórakozunk. Este nyolckor a párom szüleihez megyünk át, ott is nagy trakta vár bennünket. Karácsony első napján pedig mi megyünk át a szüleimhez.

- Milyen ételek kerülnek az asztalra?

- A süteménysütést már említettem. Nálunk a karácsonyhoz hozzátartozik a rántott hal, a krumplisaláta, és a halászlé, amit anyukám szokott elkészíteni, és természetesen az övé a legfinomabb a világon. Tavaly felvettük a repertoárba a lazacot is – mivel ez a halfajta kevésbé szálkás, így mindenkinek nagyon ízlett. Sajátos szokás nálunk, hogy december 25-én anyukáméknál mindig sült liba kerül az asztalra. Az ünnepen mindig a Zsolnay készlettel terítünk.

- A gyermekek számára az ajándékok is fontos részét képezik ennek az ünnepnek. Franciskának még a Jézuska hozza a meglepetéseket?

- Fokozatosan mondtuk el neki, hogy természetesen a Jézuska hozza az ajándékot, de nem úgy, hogy bepottyantja a fa alá. Először anyának ad munkát, amiért fizetést kap, és abból vásároljuk meg a meglepetéseket. Emlékszem tavaly a fenyőfa is szóba került, ott azon aggódtunk, mit mondunk majd neki, ha megkérdezi, hogy tette a Jézuska a fenyőfát az erkélyre… Franciska már abba a korba lépett, amikor fontos, hogy pontosan azt kapja, amit szeretne, és nagyon érdeklik a ruhák is. Ezért volt közös vásárolgatás, de meglepetést is kap majd. Ami engem illet, én nem csupán ilyenkor, de egész évben a meglepetések híve vagyok. Én nagyon szeretek vásárolni – persze nem örökké és nem bármit -, de szeretek elgondolkodni azon, hogy amit kinéztem, valóban jó lesz-e, szükség van-e rá. Ám az idei évben azt vettem észre magamon, hogy egyre inkább érik a gondolat: nem kell ennyi mindent vásárolni. Nem az a lényeg, hogy mennyi pénzt áldozunk erre az ünnepre. Nekem például nagyon sokat jelent, hogy a volt férjem gyermekei is ott vannak velünk ezen a szép ünnepen, és hogy együtt lehetek a szeretteimmel. A meghitt pillanatokat és a jó emberi kapcsolatokat nem lehet megfizetni.

Sirkó László mesélt:

- Hogyan készülsz a karácsonyra?
- A színésznek sem születésnapja, sem névnapja, sem más ünnepe nincsen – aki erre a pályára lép, annak ezt el kell fogadnia. Ha éppen karácsonykor van előadásom, akkor természetesen jövök és játszom. Az idei évben kivételesen nem dolgozom majd, de az elmúlt negyven esztendőben, amióta a pályán vagyok, majdnem minden karácsonyt a színpadon töltöttem. Bár az ünnepnapok most szabadok, előtte rengeteg feladat vár rám. 
- Milyen feladatok ezek?
- December 18-án 19. alkalommal rendeztük meg a Gyermekek a Gyermekekért Jótékonysági Gálát. Ennek előkészületei a Doctor Herz próbái, valamint a Chioggiai csetepaté felújításának időszakába csúsztak bele, ráadásul – mivel nem volt olyan helyiség, ahol a meghallgatásokat tarthattuk volna – minden iskolába személyesen mentem ki. Az egészségem egy kicsit megroppant, ezért reggelente kezelésre járok a kórházba – ezúton is hálás köszönet mindenkinek, aki azért szolgál, hogy meggyógyuljak. Hogy mindez miként függ össze a karácsonnyal? Úgy, hogy mire odaérek, olyan fáradt leszek, hogy bebújok az ágyba, és végre kialszom magam. De természetesen alig várom, hogy hazajöjjenek a gyermekeim, és végre leülhessünk, beszélgethessünk egy kicsit. Különös tekintettel Eszti lányomra, aki Budapesten lakik – mondta Sirkó László. - Sajnos a szüleim már nem élnek, így csak a szűk családom, valamint néhány közei barátom az, akivel ilyenkor megköszöntjük egymást.
- Vannak családi tradícióitok, amihez ragaszkodtok minden karácsonykor?
- A karácsony a szeretet ünnepe és az elszámolásé, legfőképpen magunkkal szemben. Vajon az év 365 napján megtettünk-e mindent a szeretteinkért? Egy bizonyos kor után az is kérdés, hogy törődtem-e eleget magammal? Emellett egyre többen vannak a környezetünkben, akik segítségünkre szorulnak. Így lehet, hogy legközelebb már nem csak karácsonyi időszakot, de a báli szezont is a jótékonykodásnak kell szentelni. Ami a karácsonyi hagyományokat illeti, az ételek számomra kevésbé fontosak, ha a szeretteimmel lehetek, de a feleségem mindenkinek a kedvére főz, akár öt különböző fogást is. Karácsonyfát ilyenkor állít az ember, hiszen a fenyőillat hozzátartozik az ünnephez. Én minden évben gyökeres fenyőt vásárolok, hogy ünnepek után kiültethessem a kertembe. Mára már egész kis erdőm van különböző méretű fenyőfákból.
- Hogyan búcsúztatod el az évet?
- Nekem a szilveszter nem ünnep, mert túl zajos, és talán azért is, mert éveken keresztül munkával töltöttem. Számomra egy jó film, egy könyv vagy a zenehallgatás többet jelent egy zajos szilveszteri mulatságnál.

 Forrás: Kecskeméti Katona József Színház, Fotó: Revizor