'Főként érdekek küzdelme zajlik' - Balog Zoltán kultúráról, Nemzetiről

Balog Zoltán oktatásért és kultúráért felelős minisztert a Fekete György körüli 'kultúrharcról' és a Nemzeti-pályázatról is faggatta a Heti Válasz. Lapszemle.

A kérdésre, lát-e kiutat a Fekete György személye és az akadémia körül kialakult 'kultúrharcból', úgy felelt: “Nem nevezném kultúrharcnak, mert nem értékek és gondolatok, hanem főként érdekek küzdelme zajlik. Vannak, akik úgy gondolják, ha mások támogatáshoz jutnak, akkor az ő jogaik, lehetőségeik csorbulnak. Azért adtunk egy értékes ingatlant, a Vigadó épületét, valamint jelentős állami támogatást a Magyar Művészeti Akadémiának, hogy a művészeknek legyen a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló tekintélyes köztestületük, amely autonóm módon osztja szét a művészetek pártolására szánt állami pénzeket. A magyar kultúrpolitika két évtizedes hiányosságát pótolta be a kormányzat, amikor a Makovecz Imre által húsz éve létrehozott akadémiát az alaptörvénybe foglalta” – fogalmazott Balog Zoltán, aki arról számolt be, a kilépők mellett vannak más, neves művészek, akik beléptek az akadémiába, például Sebestyén Márta, Kubik Anna.

“Amikor a közgyűlésen megjelentek a fiatal tiltakozók, és transzparenseket lengetve azt kiabálták a művészeknek, "Lépjetek ki!", ha nem vendégként vettem volna részt az ülésen, legszívesebben visszakiabáltam volna: "Lépjetek be!". Lépjen be az akadémiába minden tehetséges, jelentős életművet felmutató magyar művész, és folytassák le ezeket a vitákat demokratikusan a testületen belül. Nem véletlenül emelte a kormány 250 főre a felvehető tagok létszámát, hogy az új belépőkkel az akadémia még sokszínűbbé és erősebbé váljon” – közölte a miniszter.

Annak kapcsán, hogy Szörényi Levente azt nyilatkozta a Heti Válasznak, jobboldali klikkek háborúznak egymással, és L. Simon László sem végezheti teljesen szabadon a munkáját, elmondta: “Szörényi Leventét kellene megkérdezni, hogy mire gondolt. Nem vettem észre, hogy jobboldali klikkek támadnák L. Simon Lászlót”.

A Heti Válasz újságírója felidézte, L. Simon a Facebookon jelezte, hogy más jobboldali értelmiségiekhez hasonlóan nem ért egyet a Műcsarnok átadásával a Magyar Művészeti Akadémiának. Erről Balog Zoltán elmondta: “Természetesen államtitkári eszközökkel is kifejezheti a nemtetszését. Amit kultúrpolitikai káosznak nevezett, az a vélemények és nézetek szabad ütközése. E csatározásokat a kultúrában nagyvonalúbban kell kezelni, mint az élet más területein, például az oktatáspolitikában, ahol szükség van világos irányvonalra, különben nem jutunk előre” – nyilatkozta Balog Zoltán, akit a Nemzeti-pályázatról is kérdeztek.

“Szerencsés helyzetben vagyok, mert a döntést aligha kell magyarázni. Vidnyánszky Attila tökéletesen alkalmas a feladatra. Beregszászi és debreceni színházigazgatóként olyan szakmai teljesítmény áll mögötte, amit a műértő baloldali és liberális közönség is értékel. (…) A Nemzeti Színház több előadását megnéztem - bár sajnos csak videófelvételről -, hogy véleményt alkossak Alföldi Róbert tevékenységéről. Elvitathatatlan, hogy nagy képességekkel rendelkező művész, és az elmúlt négy évben végzett munkája elismerést érdemel. Egész biztos vagyok benne, hogy létezik olyan színház, amelynek vezetésére kiválóan alkalmas. Abban már nem vagyok biztos, hogy kísérletező szemléletű, provokatív művészetének éppen a Nemzeti Színház volt a legalkalmasabb terepe. Nem könnyű választ adni arra a kérdésre, hogy mitől lesz "nemzeti" a Nemzeti. Bizonyára nem egyes művektől vagy rendezésektől, mivel ezen a téren egyedül a művészi minőség számít. A nemzeti közösséghez való viszony, a nemzeti kérdések iránti érzékenység sokkal inkább döntő szempont lehet” – fejtette ki Balog Zoltán.

A teljes interjút a Heti Válaszban olvashatják.

Forrás: Heti Válasz, Színház.hu