Naphimnusz címmel új tánckoncertet mutatnak be vasárnap Szolnokon, a Városi Sportcsarnokban. Mihályi Gábor rendező-koreográfus új darabjában több mint 200 táncos, zenész és énekes szerepel.
A Naphimnuszról:
Az L. Simon László kulturális államtitkár fővédnökségével született tánckoncertet a Magyar Állami Népi Együttes és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar 5 éves együttműködésének jubileumi állomásaként jegyzik - közölte Tibenszky Móni Lisa, a produkció kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a Naphimnuszban Carl Orff Carmina Buranáját és a Sebő Ferenc komponálta Pannon freskó részleteit állítják színpadra. A kétrészes produkció karakterét a tánc mellett a komolyzenei, a régizenei és a népzenei dallamok határozzák meg. A tánckoncert monumentális, hol sodró hatású, hol lírai jeleneteiben felidézik az európai, benne a magyar kultúra világunkat formáló hatását.
Carl Orff zeneműve a tavasz, a bor, a szerelem himnuszaként vált a zeneirodalom népszerű darabjává. A Pannon freskó című előadást 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes, a műben a történelmi múlt elevenedik meg.
Az esten közreműködő népes szereplőgárdát a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Herczku Ágnes, Sebő Ferenc és együttese, továbbá a Nemzeti Énekkar, a Budapesti Ifjúsági Kórus, valamint a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus alkotja. A zenei rendező és a karmester a japán Izaki Maszahiro.
A Naphimnuszt a 2012 januárjában hasonlóan népes szereplőgárdával Szolnokon megrendezett Magyar Tánckoncert - Vox Hungaricus című produkció sikerén felbuzdulva állítják színpadra az alkotók.
Mihályi Gábor a Szolnoki Szimfonikusok oldalán mesélt:
Mi hívta életre a Naphimnuszt?
Régóta szoros a kapcsolat a Magyar Állami Népi Együttes és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar között. Idén ünnepeljük 5 éves együttműködésünket. Számos közös produkciót mutattunk már be, tavaly például amikor 60 éves lett a Magyar Állami Népi Együttes, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatott a közönség egy fantasztikusra sikeredett koncertet tőlünk. Annak az előadásnak én voltam a kezdeményezője, míg a Carmina Burana feldolgozásának az ötlete szolnoki barátainktól származott. Csak némi hezitálás után mondtam igent a felkérésre. Át kellett ugyanis gondolnom, hogy Carl Orff zenéje – még ha a középkori népies diákdalok inspirálták is – miként illeszthető össze a Társulatom által képviselt – döntő módon a Kárpát-medence folklórjából inspirálódó- művészi filozófiával. Mivel azonban a Pannon freskó című előadásunk is hasonló indíttatású, - gondolatkörét középkori zenei és táncos gyökerek is vezérlik-, úgy éreztem, hogy ez két alkotás együtt nagyon izgalmas világot jeleníthet meg. Mind a kettő ugyanis a folklórból is táplálkozik. Az egyik Carl Orff komolyzenei megfogalmazása, a másik pedig Sebő Ferenc komponálta mai zene.
Naphimnusz és tánckoncert, két erősen összetett fogalom, mi az üzenete produkciónak?
Egy régebben készült, némiképp formabontó előadásom műfaji meghatározása kapcsán alkalmaztam először a tánckoncert kifejezést. Arra utalva, hogy az akkori produkciómmal létre jött egy sajátos átmenetet: a zenekari koncert, és a táncelőadás között. A Naphimnusz is hasonló dramaturgiával készül, tehát a tánckoncert meghatározás természetes következmény.
A nap egy egyetemes szimbólum, ciklikus mozgása révén az örök újra kezdés, az élet folyamatosságának jelképe. Az előadásban az élet dicsőítésének jut a legfontosabb szerep. A produkció persze sötétebb, akár drámai tónusokkal is operál, éppúgy ahogy a valóságos világunk is felépül.
A cím választás mire utal?
A Carmina Buranaban és a Pannon freskóban is a szerelemről, a fiatalságról, a borról és a mámorról, az élet és a halál fenséges harcairól énekelünk. És az ember dicséretéről is természetesen, valahogy úgy mint Assisi Szent Ferenc, aki látszólag a Holdról beszél, valójában azonban az emberről. A Naphimnusz is az emberről szól, még pedig a mai emberről, hisz mi itt XXI századi alkotók, előadók, zenészek, énekesek, táncosok mondjuk ki nem csak a saját magunk, de még Carl Orff igazságait is.
Hogyan készül fel a közel 10 együttes – zenekar, tánckar, énekkar, szólisták – a produkcióra?
Mivel számos művészeti csoport vesz részt a munkában, a közös nagy próbára csak január 6-án lesz lehetőség. Külön-külön persze addig is készülünk. A Tánckar hangfelvételekre próbál. A Magyar Állami Népi Együttes zenekara és a Sebő együttes is dolgozik már, és ugyanezt teszi a szimfonikus zenekar, és a kórusok is. Egy ilyen típusú előadás esetében azonban nem csak arról van szó, hogy a táncok és a zenék „együtt mozduljanak”, hanem pl. a látványnak is a produkció közös egészét kell szolgálnia. Egy mai előadás ugyanis nem képzelhető már el megfelelő szcenírozás nélkül, amire szintén előre kell készülnünk. Az egész produkcióval egy komplex színházi élményt szeretnénk nyújtani.
Ősbemutatót január 6.-án tartják Szolnok. Mik a további tervek a produkcióval?
A tavalyi nagy januári koncertünk után mi is feltettük ilyen kérdéseket magunknak. A Vox Hungaricust azonban azóta nem mutathattuk be újra, hiába volt nagyon sikeres. A mostani előadás folytatásában ugyan reménykedünk, de tudjuk, a jelenlegi pénzügyi elvonások idején nehéz sikeresen forgalmazni az ilyen típusú a nagy produkciókat. Így tehát nem nagy baj ha nincs gyors folytatás, hiszen az sem lesz kevés ha a 2000 szolnoki néző elégedetten távozik majd a Naphimnusz végén.
Forrás: MTI, szolnokiszimfonikusok.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.