Csillagszedő Márió - bemutató a Vaskakas Bábszínházban

Január 13-án tartja legújabb előadásának bemutatóját a Vaskakas Bábszínház. A Kiss Ottó három verseskötete alapján készült Csillagszedő Márió szövegkönyvét Pallai Mara készítette el, a produkció rendezője Tengely Gábor.

Kiss Ottó 1963-ban született. A szegedi egyetemen diplomázott, 1990-től szabadúszó újságíró. 1992–1997 között a Gyulai Hírlap szerkesztője volt. 1997–2000 között a Békés Megyei Nap újságírója volt. 2000-től a békéscsabai Bárka című folyóirat munkatársa.

Szépirodalmat 1996 óta publikál rendszeresen. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Publikált többek között az Alföldben, a Jelenkorban, a Tiszatájban, a Forrásban, a Kortársban, a Holmiban. Több munkáját lefordították németre, angolra, franciára, japánra, szerbre, bolgárra, svédre, horvátra, szlovákra és beás nyelvre. Tizenhárom önálló kötete jelent meg, vers- és prózagyűjtemények egyaránt. A József Attila Kör tiszteletbeli tagja, munkásságát 2007-ben Artisjus Irodalmi Díjjal, 2009-ben József Attila-díjjal ismerték el.

2002-ben látott napvilágot először Kiss Ottó sokáig fiókban várakozó gyerekverskötete, a Csillagszedő Márió. Az első kiadást 2009-ben újabb követte: Paulovkin Boglárka azonos belső grafikáival, de új borítóval jelent meg a témafelvetésével és stílusával kellemes meglepetést okozó, „az év könyve” díjat is elnyert kötet. A népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a kötet verseit több magyar zenekar – köztük a Kaláka – is megzenésítette, 2009-ben Vizi Mária rendezésében kisjátékfilm forgott az anyagból (illetve részben annak ihletésére), valamint több idegen nyelvre (német, bolgár, szlovák, szerb, japán, svéd) is lefordították a könyvet.

„Az első könyvet, a Csillagszedő Máriót valóban nem volt egyszerű keresztülvinni, elég, ha csak annyit mondok, hogy a versek a ’80-as évek közepén születtek, de valahogy senkinek sem kellettek, így aztán a teljes anyagnak 2002-ig kellett várakoznia a fiókban” – mondja a szerző, Kiss Ottó. És ez nem véletlen: a Csillagszedő 2002-ben újdonság volt a magyar gyerekirodalomban – olyan témát vetett föl, ami addig tabunak, illetve kerülendőnek számított: szomorúságról, elválásról (a főszereplő kislány és Márió szülei), halálról (két vers szól az imádott, mert mindig ráérő nagypapa haláláról) is szó van benne. A versek háttere tulajdonképpen egy családtörténet, egy válás története bontakozik ki a cím nélküli versekből egy óvodáskorú kislány elbeszélésével. A szerző azért nyúlt e témához, mert manapság majd’ minden második gyereket érint a szülők válása, s egy kislány hangján gondolta jónak, ha erről ír, talán érzékenyebb húrokat lehet pengetni egy kislány bőrébe bújva. A szomorúság és a vidám élethelyzetek összefonódnak, a kislány Márióval és más emberekkel való nem fehér és nem fekete kapcsolata egy sajátos Kiss Ottó-i stílusban oldódik fel. A szerző a kislány hangján nagyon szerethetően beszél azokról az érzésekről, amelyekről igen nehéz. Mindezt mégsem végig komolyan tálalja, megpróbálja humorral oldani a téma komolyságát („…egy kislányt csak akkor / lehet megszeretni, ha az / mindent kétszer mond. // Az én mamám viszont azt mondta, / hogy ezek gyerekes dolgok, / és a gyerekes dolgokat / egy magamfajta nagylány / már nem hiszi el. // És én a mamának adok igazat. / És én a mamának adok igazat.”).

A gyereknézők első találkozása a kortárs gyerekversekkel kulcsfontosságú lehet későbbi életükre nézve. Ha megfelelő anyag kerül eléjük a megfelelő időben, az irodalom beléjük ivódhat; később nem lesz nehéz befogadni Vörösmartyt, Petőfit, Adyt, Weörest sem. A bábszínház stilizációja különösen alkalmas a líra megjelenítésére. Egy-egy költői kép absztrakciója a képzőművészeti megjelenítésben még inkább kiteljesedhet, gazdagodhat, ugyanakkor a bonyolultabb kompozíciók mélyén rejlő gondlati gazdagság érthetővé is válhat minden befogadó számára.

A Vaskakas Bábszínház készülő produkciója nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megkísérelje bemutatni két mai, átlagos család hétköznapi életét Kiss Ottó három gyerekverskötete alapján (Csillagszedő Márió; Emese almája; A nagypapa távcsöve). Két furcsa, csonka család egyesül majd a történetben a gyerekek (egy kisfiú és egy kislány) barátsága (szerelme?) által, sok vicces és drámai epizód után. Nagy vállalkozás ez, hiszen az egyéni problémákat kell általános érvényűvé tenni, a tragédiákat átélhetővé konvertálni, majd feloldani, hogy a nézők ne keserű szájízzel távozzanak. Az előadás a gyerekverseket veszi alapul, azonban nem azok illusztrációját kívánja nyújtani.

A bábok rögtön elrugaszkodnak a valóságtól: Sipos Katalin bábtervező gyerekrajzoktól inspirálva alkotta meg a szereplőket. Az így készült babaszerű háromdimenziós figurák egyrészt közel állnak a gyermeki fantáziához, így segítik a befogadást, másrészt a befogadó számára lehetővé tesznek egyfajta távolságtartást is: ha nem akarom, nem rólam szól a történet. A díszlet is absztrakt: a forgószínpadra épült játszótér bizonyos szögekből nézve városi panelrengeteg, bizonyos szögekből pedig a két család otthonának egy-egy szobája, máskor a csillagos égbolt.

Az előadásnak fontos része a zene, mely dramaturgiai jelentőségű: sokszor aláhúzza, sokszor ellenpontozza a jelenetek drámai központozását. A dalok terveink szerint nem használnak szöveget. Így teremtjük meg a realitás látszatát egy olyan világban, ahol a szépirodalom leginkább a főhős gyerekek gondolatait hivatott kifejezni.         Egyszerre vagyunk kint és bent: realizmus ütközik a költészettel egy sodró lendületű vízióban az abszurd, a nonszensz és a konyhai linóleum talaján („…a vízben megjelentek a csillagok. / Márió azt mondta, / meglátom, éjszaka mindet  / kihalássza nekem onnan, / ha mégis maradna néhány / a rossz látási viszonyok miatt, / azokat majd reggel összeszedi.”).

Csillagszedő Márió
Író: Kiss Ottó

Dramaturg: Pallai Mara

Díszlet-, jelmez- és bábtervező: Sipos Katalin, Sisak Péter (Tintaló Társulás)

Zeneszerző: Kákonyi Árpád

Mozgás: Benkő Ágnes

Rendező: Tengely Gábor 
Játsszák:

Csillag Botond

Gergely Rozi e.h.

György Zoltán Dávid e.h.

Rácz Panni

Somodi Réka

Bemutató:

2013. január 13. 11 óra

Vaskakas Bábszínház

9021 Győr, Aradi vértanúk útja 23