A Soproni Petőfi Színház a költő egyetlen, teljes egészében fennmaradt színpadi művének bemutatásával tiszteleg névadója előtt, a Tigris és hiéna című dráma premierjét szombaton tartották.
"Ez Petőfi Sándor egyetlen, teljes szövegében fennmaradt színpadi műve. Úgy érzem, méltatlanul mellőzött darab és megkockáztatom, azért is maradt az, mert nem sikerült úgy színpadra vinni, hogy a jellegzetességeivel együtt érvényes tudjon maradni" – érvelt Katona Imre rendező a teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján.
"A darab megírásának idején, 1846 utolsó hónapjaiban – számtalan egyéni sérelem és a szaporodó gondok, a család bajai kapcsán – a költő válságos időszakot élt át. Mondhatni, gellert kapott az élete. Petőfi ekkortájt már túljutott azon a felkavaró élményen, hogy saját rendkívüli képességeit felismerje. Ám ekkor ismerte fel a társadalmi együttélésnek azt az arcát, mely gyilkosan könyörtelen tud lenni. És azt az életrendet, amelyben szűkösebb teret kap az erényes cselekedet, mint a gonoszság. A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Az abszolút jó és a végletesen rossz – anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér – csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva. Az előadásban arra törekszünk, hogy a Petőfi által felvázolt történeti fikciót megsokszorozzuk, meseszerűvé alakítsuk, s ezt a szenvedélyes történetet egy álomszerű játék keretei között bontakoztassuk ki. Előadásunk a szó, a mozdulat és a ritmus egységére épül. A játék folyamatát dalok szövik át. A költő abból az időszakból származó verseit zenésítettük meg, amikor a Tigris és hiéna született. Reméljük, ezzel az előadással sikerül méltó módon tisztelegnünk a színház névadója előtt" - mondta Katona Imre.
"A Tigris és hiéna igazi thriller, szenvedélyes melodráma. Az abszolút jó és a végletesen rossz - anya és fiú, apa és gyermeke s két egymástól merőben különböző testvér - csap össze ebben a végletes indulatokat hordozó drámában, a romantika szabályaihoz igazodva" – mondta a rendező, jelezve: a színpadra állítás során az volt a céljuk, hogy megsokszorozzák, meseszerűvé alakítsák a Petőfi-féle fikciót.
Pataki András színigazgató kiemelte: nem szükséges "nézői előképzettség" az előadáshoz, de a mű befogadásához kell a közönség nyitottsága és intenzív jelenléte, hiszen nem a mai teátrumi programokon túlsúlyban lévő kommersz darabról van szó.
"Ez nem kísérleti előadás, nincs szándékunkban a nézőkön kísérletezni, de szeretnénk élővé tenni a színházat. Megmutatni, hogy milyen izgalmas, érdekes is lehet egy előadás, ha esetleg más színházi nyelvezetet, formavilágot használunk az eddig jól beváltak helyet" – tette hozzá.
Forrás: Soproni Petőfi Színház, MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.