Bakó Márta a József Attila Színház örökös tagja 93 éves korában elhunyt – adta hírül csütörtök délben a József Attila Színház Igazgatósága.
"Ötévesen egy egyfelvonásos darabban egy kisfiút játszottam a bátyám régi kis ruháiban. El kellett aludnom a színpadon játék közben, de a férj, aki a darab végén a feleségét féltékenységi rohamában meg is ölte, a feleségével való vita előtt az elalvó gyereket kivitte a szobából. Eljátszottam az elalvó gyereket. Egy ólomkatonát tartottam a kezemben, és az már az én kitalációm volt ötéves koromban, hogy mikor az apám ölbe vesz, és átvisz óvatosan a színpadon, hogy ne ébresszen föl, amikor a színpad közepére ért, mintha véletlenül történt volna, kiejtettem a kezemből az ólomkatonát. Az nagy csörömpöléssel leesett a földre, és apám a katona nélküli lelógó kezemmel vitt tovább. Amikor először csináltam, azt hitték, véletlenül történt. De erre azt feleltem, hogy nem így van, mert ezzel azt mutattam meg, hogy a gyerek ekkor aludt el annyira, hogy kiejtette a katonát a kezéből. Tehát ez már tulajdonképpen egy színészi képzet. Más gyereknek talán nem jutott volna ilyesmi az eszébe. Vagyis valószínűleg már ekkor dolgozott bennem a színészi ösztön. Ez volt az első megnyilvánulásom, amire az apám is azt mondta: Nahát, kitört belőle a ripacsvér!" (Bakó Márta a Pepita Magazinnak)
Bakó Márta 1920. április 9-én született Budapesten. 1942-ben végzett a Színművészeti Akadémián. Elsőként a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1945-ig volt tagja. Az 1946/47-es évadban a Vígszínházban szerepelt, 1947-től 1954-ig azonban – politikai okokból – nem kapott feladatot egyetlen színházban sem. 1951-ben kitelepítették. 1954-ben kapott újra szerződést: a József Attila Színházban. 1955-től 1956-ig a kecskeméti Katona József Színház, 1956-tól haláláig pedig a József Attila Színház társulatának tagja volt. 2005-ben lett a színház örökös tagja.
Számos mozi- és tévéfilmben szerepelt. Életéről könyvet írt: Rosszkor születtünk címmel, a kötet 1991-ben jelent meg. 1980-ban Szocialista Kultúráért díjjal tüntették ki. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét 1995-ben kapta meg. 1994-ben a Gobbi Hilda által alapított, az epizodisták számára odaítélt Aase-díjat vehette át. 2005-ben a József Attila Színház nívódíjával tüntették ki.