Különleges zenés vígjáték bemutatására készül a kecskeméti Katona József Színház. A MESEautó a legendás film alapján készül: szereplői, története ugyanaz. És mégis kicsit más lesz... A rendezőt, Benedek Miklóst kérdezte Bera Linda.
A szerelmeseket Trokán Nóra és Kiss Zoltán, a vezérigazgatóért rajongó Anna kisasszonyt Csombor Teréz alakítja. Kabos Gyula híres szerepét, Halmos Aladárt ezúttal Vida Péter játssza. A bemutatót február 12-én, a Kelemen László Kamaraszínházban tartják.
Az egyik legismertebb és legkedveltebb régi magyar film színpadi változatát rendezi a hírös városban. Mennyiben tér el a kettő?
Benedek Miklós: A történet ugyanaz maradt, de játékban, stílusban közelebb hoztuk a mához. Az írótársam a kisebbik fiam, Benedek Albert volt, aki több forgatókönyvet, színházi átiratot is készített már. Megnézte az 1934-es filmet, és annak ellenére, hogy mai gondolkodású fiatalemberként kissé távol áll tőle az a világ, ő is látott benne fantáziát. Gaál Béla mozijának szövegét Vadnai László írta, aki a legendás Hacsek és Sajó szerzője is volt. Arra törekedtünk, hogy az ő stílusát megtartva tegyük maivá a dialógusokat – nyilatkozta lapunknak Benedek Miklós rendező. - Hiszen Kiss Zoltán nem beszélhet úgy, mint annak idején Törzs Jenő Szűcs szerepében, és Vida Péternek sem az a dolga, hogy Kabos Gyulát idézze. Ki kellett találnunk azt is, miként jelenítjük meg az autót, hiszen a színház és a film eszköztára nagyon különböző. Egy kis stúdiószínpadon, a Kamaraszínházban játsszuk majd az előadást, ahová biztosan nem fér be egy igazi gépjármű. A helyszínek is gyorsan váltakoznak, ezek megjelenítésében és kicsi szerepekben a színház táncosai segítenek majd.
Benedek Miklós
Miért kap a címbéli mese szó nagyobb hangsúlyt az előadásban?
Benedek Miklós: Valóban, csupa nagybetűvel írtuk a MESE szót a címben, utalva arra, hogy egy szép mesét szeretnék elmondani a nézőknek. Ez a történet az én értelmezésemben egy fiatal lány, egy gépírókisasszony álma, akihez eljön a királyfi a fehér lovon – azaz egy meseautóval –, és a lábai elé teszi a világot. Mindent a Trokán Nóra által alakított főhős, Vera szemszögéből látunk. Hogyan változik meg az élete? Hogyan lesz a kislányból nő? Miként válik egy idő után kissé pimasszá és követelőzővé? Olyan ez, mint Vera varázslatos, szürreális víziója, melyben minden szereplő a föld felett, a fellegekben jár. A cselekmény a színészek számára kitűnő stílusjátékra ad lehetőséget, míg a közönségnek könnyed, vidám szórakozást és szép melódiákat ígér. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent elviccelünk, és nem férnek bele az egyes operettekben látható színészi allűrök sem. Attól, hogy mesét mondunk, még lehet igaz a történet.
Hogyan jelenítik meg a térben a történet változatos helyszíneit?
Benedek Miklós: Egy art deco stílusú, "kupolás, fekete, fehér, szürke és bézs színekben pompázó" alapterületet képzeltünk el, amelyben pillanatok alatt változnak, és ide-oda mozognak a jelenetek díszletei. Terveink szerint pici jelzésekkel: egy-egy asztallal, egy zöld kerítéssel és muskátlival, vagy épp egy piros szőnyeggel utalunk arra, hol vagyunk – tette hozzá Benedek Miklós. – Egyelőre a próbafolyamat elején vagyunk, ismerkedünk egymással, az elképzelésekkel, a koreográfiákkal, de remélem, hogy egy nagyon kellemes hangulatú előadást mutathatunk be a kecskemétieknek február 12-én.
Szerző: Bera Linda / Kecskeméti Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.