Különleges darab bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház – már csak néhány nap és a közönség elé kerül Ábrahám Pál Viktória című legendás műve. A kalandos életű zeneszerző méltán híres, a hagyományos operettektől történetében és felépítésében is eltérő darabjáról Béres Attila rendező mesélt.
A Viktória igazi "sláger-operett", tele van olyan dallamokkal, amelyek mindenki számára ismerősek. Ehhez a műhöz a rendező, Béres Attila olyan látványt és szöveget álmodott, amely a darabot nagyon maivá, mindenkiről és mindenkihez szóló előadássá teszi.
Ábrahám Pál, a két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legsikeresebb operett-komponistája volt. Darabjai premierjének kedvéért bejárta az egész világot, rajongott az amerikai dzsesszért, munkáiért pedig még a hangosfilmipar is versengett. Volt karmester, bróker és sajnos páciens a pszichiátriai is... Talán ez a kalandos út és sokszínű élet az oka, hogy operettjei kicsit eltérnek a megszokottól. Természetesen a Viktóriából sem hiányozhat a primadonna és a bonviván szerelme, a lenyűgöző dallamok és a happy end. Akad azonban, amiben a zeneszerző eltért a hagyományos operettek jellemzőitől.
"Ebben a darabban két táncos komikus és két szubrett színesíti a bonviván és a primadonna szerelmének történetét. Már csak ettől sem szokványos operett a Viktória. Maga Ábrahám Pál sem törekedett arra, hogy egy hagyományos értelemben vett nagyoperettet írjon. A zenei világa is inkább az amerikai hatásnak köszönhető finom dzsessz muzsika és az operett keveréke, amit zseniálisan vegyített még a magyar népzene elemeivel is. A végeredmény olyan dalok sora lett, mint a Honvéd banda, a Pardon Madame, az Ahol az ember felmászik a fára vagy éppen a Good night. Kell ennél több? Ez egy sláger-operett" - mondja a darab rendezője, Béres Attila, aki nem hétköznapi díszletbe álmodta bele a darab szintén nem hétköznapi meséjét.
Míg a legtöbb operettben a primadonna szereti a bonvivánt, a bonviván pedig viszontszereti a primadonnát, a Viktóriában ez egy kicsit bonyolultabb, hiszen a primadonna két emberbe szerelmes és választania kell. A hátteret pedig mindehhez három ország adja. A rendező állítja, nem más ez: mint abszurd, és ettől nagyon jó.
"Apáink és nagyapáink történeteiből kiindulva, a magyar történelem és őseink kálváriája önmagában is abszurd. Ilyen a Viktória is, hiszen benne van mindez. Ez a történet egy első világháborús dorozsmai kapitányról és az ő szárnysegédjéről, na meg Viktóriáról és a szerelemről szól. Ez a honvéd Szibériából elmenekülve Japánba érkezik meg, ahol a nagykövetségen megpillantja első szerelmét, aki akkor már az amerikai nagykövet felesége. Mi ez, ha nem abszurd? Én csak annyit próbáltam mindehhez hozzáképzelni, hogy milyen lehetett ez a világ és ez a történet akkor, az első világháború végén. Elképzeltem a második felvonás Szovjet-Oroszországát, majd azt, ahogyan a harmadik felvonásban mindenki visszatér Magyarországra, és megtörténik a happy end. Mindeközben pedig úgy siklunk át a történelmen, hogy a két főszereplőnek tulajdonképpen egyetlen dolog fontos: hogy egymásra találjanak" - magyarázza Béres Attila.
Vagyis a Viktória szép, szerelmi története egyszerre testvére a vad romantikus és az abszurd drámáknak, miközben azonban tagadhatatlanul és visszavonhatatlanul operett, melyben három ember keresi a szerelmet, három országon át. A kulturális különbségekből fakadó bonyodalmakon a néző önfeledten nevethet, a színészek az operett műfajára jellemző ragyogó humorral töltik meg az előadást, középpontba állítva egy már érett asszonyt, aki a szemünk láttára kénytelen dönteni a biztos szerelem és saját ösztönvilága között. A dalok, a szövegek, a táncok és a történet így egyszerre adnak okot nevetésre és sírásra, emlékeztetve minket a legnagyobb érzelmek drámai mélységére. A Viktória szól a történelemről, a nemzetünkről, a szerelemről és mindannyiunk botlásairól. Ettől pedig ez a történet nagyon mai és minden generáció számára szerethetővé válik. Ezt pedig a rendező minden egyéb üzenetnél fontosabbnak tartja, hiszen mint mondja: Ábrahám Pál '30-as években írt darabja, ma is rólunk szól.
"Nem szeretem, ha egy előadás üzen. Egy előadás átélhető, mai kell hogy legyen és a ma emberének kell hogy szóljon. Ez az előadás ezt teszi. Van egy dal, aminek az a szövege, hogy "lesz-e úgy, mint rég". Ennek a dalnak a 3 felvonás alatt különböző változatai születnek, melyet mindig a főszereplők énekelnek egymásnak. A darab végére eljutunk oda, hogy lesz úgy, mint valamikor rég. Ezzel megpróbáltam a színészeknek átadni mindent, ami a Viktóriával kapcsolatban a fejemben volt. Ha mégis lenne valami, amit nem mondtam el, az azt jelentené, hogy nem fejeztem be az előadást. De határozottan állítom: befejeztem" – véli Béres Attila.
Ábrahám Pál, Viktória című előadása január 25-től látható a Budapesti Operettszínházban, Frankó Tündével és Fischl Mónikával a címszerpben. A Viktóriában emellett olyan nagyszrű színészek lépnek színpadra, mint Huszti Péter, Janytik Csaba, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Kékkovács Mara, Peller Anna, Vágó Zsuzsi, Csonka András, Kádár Szabolcs, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Faragó András és Benkóczy Zoltán.
Forrás: operettszínház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.