A nagysikerű Párnakönyv című könyvből írt színdarab egy olyan szerelem történetét meséli el, amelyet mindenki szeretne átélni legalább egyszer az életben.
"Idővel megismertem másokat is: írókat, szerkesztőket, akiket tehetség és nagy ambíció fűtött, és szerelmesek voltak a saját bölcsességükbe; társasági széptevőket, akik kajánul elhódították egymás barátnőit; tanárokat és műfordítókat, poénokkal zsonglőrködő filozófusokat; hűséges feleségeket és győzedelmes szeretőket; mestert és tanoncot. De az időnek csak akkor volt értéke, ha vele voltam, és tulajdonképpen mindig vele voltam, még akkor is, ha fizikailag éppen távol maradt. Megtanultam, sőt tökélyre fejlesztettem az a képességemet, hogy egymásba csúsztassam a reális világot és azt a valóságot, amit együtt teremtettünk meg magunknak. Miért is ne? Megszüntettem a határokat a kettő között, és kedvemre ki- és bejártam bennük. De valójában csak akkor éltem, amikor a belső világunkba befészkeltük magunkat. Amikor együtt voltunk. És mindig vele akartam lenni. Amíg ez a pillanat nem jött el, vártam." /Részlet a Párnakönyvből/
Az előadásról:
A sokáig elsősorban politikusként, illetve szociológusként ismert Lévai Katalin új oldaláról mutatkozott be pár évvel ezelőtt: különleges női érzékenységgel megírt kisregényében, a Párnakönyvben egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújtott betekintést. Lévai Katalin a történetben visszafelé haladva mutatja meg, férfi és nő milyen elmés és szövevényes módon alkotja meg a szerelmet, amely szenvedve gyönyörködtet, magával ragad és elbűvöl, miközben alámerít az ösztönök és szenvedélyek kusza világába. Az önéletrajzi ihletésű szerelmi történet Budapesten játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években.
Az előadásban maga az írónő is szerepel, Dicső Dániel rendezésében a narrátor szerepét ölti magára.
Árva Nóra díszletének ajtajai úgy nyílnak és csukódnak, akár egy képeskönyv borítója, mindig más és más fejezetnél. Ebben a "sokajtós házban" forrnak össze a fiatal Nő, a Férfi és az emlékező Írónő szavai, történetei.
Németh Kristóf, Földes Eszter és Lévai Katalin a Párnakönyvben
Lévai Katalin így nyilatkozott a darabról:
Több mint ötvenezer példány fogyott a Párnakönyvből, egy csapásra óriási siker lett, de azért kapott hideget-meleget.
A könyv életem nagy szerelmének a története. Egy nő személyes vallomásaként írtam meg, egyes szám első személyben. Azért lett belőle a megjelenéskor botrány, és került be a bulvársajtóba, mert politikusként erotikáról, szenvedélyről, szerelemről merészeltem írni. A politikai karrieremnek nem annyira tett jót, mert sok riválisom kihasználta, és állandóan azzal támadott, hogy pornót írtam, szégyelljem magam. Nem szégyelltem, hanem írtam további hat regényt a szerelemről.
Szeret a tűzzel játszani?
Lisbeth Salanderhez képest kezdő vagyok. Nem vagyok az a nő, aki a tűzzel játszik, de szeretem magam sok újféle szerepben kipróbálni, ez igaz.
Hogy jött létre ez a darab?
A regényt először monodrámává írtam át, de szerencsére nem az a változat valósult meg. Pár hónapja találkoztam Perjés Jánossal, a Spirit Színház igazgatójával, aki javasolta, hogy inkább kétszereplős színdarabnak írjam meg, mert a közönségnek kell a konfliktus férfi és nő között, szívesebben néznek olyan darabot, amiben több szereplő is játszik. Ezért megírtam a Nő igazsága mellé a Férfi igazságát is. Fölkavaró élmény volt újra átélni az egész történetet, belebújni egykori férjem szerepébe, és megérteni a szempontjait. A folytatást itt olvashatja.
Lévai Katalin: Párnakönyv
Egy szerelem története...
Nő: Földes Eszter
Férfi: Németh Kristóf
Írónő: Lévai Katalin
Színpadra alkalmazta: Lakos Nóra
Dramaturg: Solt Róbert
Díszlet-jelmez: Árva Nóra
Rendező: Dicső Dániel
A Párnakönyv 2013. február 12-én 19.30-kor kerül színre a Rózsavölgyi Szalon pódiumszínpadán.