L. Simon László, kulturális államtitkár a hír24-nek adott nagyinterjút. Szemléztük.
L. Simon László, a minisztériumi munkáról szólva elmondta, elégedett a kollégákkal, segítik a munkáját, fél év alatt erősen felpörgött a társaság. “Olyanokkal veszem körül magam, akik felkészültek és nagy munkabírásúak. Kollégáim többsége az előző kormányok alatt is itt dolgozott. Más a munkamódszerem, más a habitusom, mint Szőcs Gézáé. Januárt írunk, de már felosztottuk a kompetenciám alá tartozó költségvetési sorokat. A civil szervezetek tavalyi támogatását én címkéztem júliusban, közvetlenül az államtitkári kinevezésem után, a 2013-assal viszont már most megvagyunk. Nem ülök az ügyeken, nem fordulhat elő, hogy az apparátus az államtitkárra vár” – fogalmazott L. Simon László, akit a hír 24 a Nemzeti-pályázatról is kérdezett.
“Alföldi Róbert saját kultuszának építésére használja a Nemzeti körül kialakult helyzetet, megteheti, szíve joga. Más vezetőt választottunk, szerintem ez átgondolt, felelős döntés volt” – nyilatkozta az államtitkár, aki a kérdésre, érvelt-e Alföldi mellett a politikai színfalak mögött, úgy felelt: “Politikai közösségünk egy részében egy sor, általam indított ügy ellenérzést szült. Ilyen volt az is, amikor megvédtem a színész-rendező Alföldit. Amikor megkérdezték, miért csinálom ezt, azt válaszoltam: azért, mert ennyinek bele kell férnie, nem kell mindenről ugyanazt gondolni. Ám az, hogy elismerem egyes kollégák, pályatársak munkásságát, nem jelenti azt is, hogy mindegyiküket szívesen látnám intézményvezetőként. Ez nem feltétlenül politikai értékrendi különbség kérdése. Sok olyan kiváló művészt tudnék felsorolni, akit – bár elkötelezett konzervatív – nem neveznék ki intézményvezetőnek, mert nem tartom rá alkalmasnak. (…) A miniszter úr kikérte a véleményemet, én pedig teljesen egyetértettem Vidnyánszky kinevezésével. A pályázati kiírás szempontrendszerét az én instrukcióim alapján szövegezték a munkatársaim, ezért utaltunk benne a magyar színházi tradícióra, az új utak keresésére, a kortárs, progresszív színház megjelenítésére” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az Alföldi-féle színház az utolsó két évében jó irányba változott, a direktor akár hálás is lehetne a támadásokért. L. Simon szerint Vidnyánszky Attila, leendő Nemzeti igazgató nem fog megbukni, ráadásul egy színház teljesítményét nem csak a nézőszám igazolja vissza, de nem tudná megmondani mekkora lesz a Nemzeti látogatottsága.”Sem meteorológus, sem madárjós nem vagyok” – tette hozzá L. Simon László.
A Művészeti Akadémiáról szólva elmondta, ha a Magyar Tudományos Akadémiát átalakítják a rendszerváltáskor, akkor nem így alakult volna az MMA sorsa az alaptörvényben, hiszen az MTA szolgáltatta a mintát. “Minden magyar művész számára adott a lehetőség: kérheti a felvételét. Év végén felemeltük a létszámot, kétszáz helyett immár kétszázötvenen lehetnek tagok, s élvezhetik annak minden előnyét. Balog miniszter úr azt mondta ezzel kapcsolatban, a cél, hogy színesebb, befogadóbb legyen az MMA, és képes legyen reprezentálni a magyar művészeti élet egészét. Azt is miniszter úr jelentette ki az MMA közgyűlésén, hogy egy olyan szervezetnek, amelynek élén egy belsőépítész áll, építkeznie, nem bontania kell. Ez a mondat tökéletesen megjeleníti a kormány szándékát. Én üdvösnek tartanám, ha belépnének olyanok is, mint Kocsis Zoltán és Fischer Iván. De persze nem tudok és nem is akarok beleszólni a napi ügymenetbe, hiszen az MMA a kormánytól független szervezet, maga választja az elnökét és a tagjait” – fejtette ki L. Simon László.
Arról is beszélt, fát vághatnak a hátán, bírja, tűri, egyedül arra szisszen fel, ha valaki Aczélhoz vagy Révaihoz hasonlítja. “Ha valami távol áll tőlem, az éppen az államszocialista időszak kultúrpolitikusi szerepfelfogása. A munkásságom, a megszólalásaim, a kultúrpolitikai írásaim ékesen bizonyítják ezt. (…) Egy ekkora néppárti szövetségben sokféle értékrend keveredik, a döntést követően azonban egységesen kell kiállnunk, ez a dolgok rendje” – közölte L. Simon László.
A kérdésre, a politikusi pálya után van-e visszaút az irodalomba, úgy felelt: “Ez azon múlik, fogok-e még könyvet írni, s lesz-e hozzá olvasó. Van bennem ambíció. A politikai tapasztalat prózai írások inspirálójává válhat. Érdekes módon jobbára azok féltenek engem az irodalomból való végleges kirekesztődéstől, akik irodalmár koromban sem fogadtak be maguk közé; igaz, én sosem szaladtam olyan kocsi után, ami nem akar fölvenni. Életem kaleidoszkóp: valamivé egyszer csak összeállnak az alkotóelemek” – összegzett L. Simon László.
A hír 24 interjúját itt olvashatják.
Forrás: Hír24
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.