Figyelmeztetés Bécsből - Neves osztrák művészek írtak Balog Zoltánnak

A híres bécsi Burgtheater igazgatója hat neves osztrák művésszel, köztük a Nobel-díjas Elfride Jelinekkel a magyar kormányhoz fordult. Balog Zoltánnak írt levelükben a kultúra és különösen a színház szabadságának garantálását kérik, követelik. Az igazgató és a hat művész önálló szövegekben, de együttesen fordult a nyilvánossághoz és a magyar kabinethez. A Bécsben ma bemutatott tiltakozásukat a Népszabadság ismertette elsőként magyar nyelven.

„Az elmúlt évben az ön által vezetett minisztérium egy sor olyan kultúrpolitikai intézkedést tett – különösen a magyar színházi közéletre vonatkozóan – amelyek felkeltették a figyelmemet. Amint ezt ön bizonyára tudja, e döntések közül jó néhány Magyarországon és Ausztriában egyaránt erősen vitatott” – kezdte üzenetét Matthias Hartmann, a bécsi Burgtheater igazgatója, aki arra kérte Balogot, szívlelje meg ajánlásaikat.
Elfriede Jelinek, Nobel-díjas drámaíró szerint a magyar színház nagyon sokat tett az ország hírnevéért azzal, hogy ez idáig mind állami, mind független színpadain maradéktalanul kihasználta a kulturális környezetében rejlő összes lehetőséget. „Ezt a hagyományt teszik most tönkre csakis rövidtávon gondolkodni képes döntéshozók azzal, hogy kulturális ügyekbe nacionalista szempontokat kevernek. A művészet politikai befolyásolása, ideológiai megregulázása és a cenzúra által egy ország nemcsak termékeny energiáiból veszít, és végső soron szegényebb lesz, hanem ez a környezet a kisebbségek elnyomásának és az ellenük irányuló erőszaknak is kedvez” – fogalmazott az írónő.

Michael Haneke

Michael Haneke szerint a szabad véleménynyilvánítás és a művészet szabadsága alapjogok. „Azok az államok pedig, amelyek ezeket a jogokat nyílt vagy burkolt cenzúra bevezetésével aláássák, nem tekinthetők többé demokráciáknak” – szögezte le a filmrendező.
Erwin Wurm pedig kifejtette, művészet és a kultúra egyoldalú politikai befolyásolását rendkívül veszélyesnek tartja. „Szabad színházakat kívánok Magyarországnak, olyanokat, amelyeket vezetőit politikai befolyás nélkül, komoly és valódi szakmai szempontok szerint nevezik ki annak érdekében, hogy ezek az intézmények sokrétű és egészségesen fejlődő kulturális műhelyekként működhessenek” – írta Erwin Wurm.
Ewald Palmetshofer üzenetében arról szólt, a dolgok jelene, a fennálló rend nem tartanak örökké, ezt mondja a jelen művészete. „A művészet a dolgok megkérdőjelezője. A fennálló rend megkérdőjelezője. (...) A kérdéseknek soha nincs vége. A demokrácia soha nem érhet célba. Ahogy a művészet sem. A kérdésekkel nem lehet leállni. Ebben az értelemben a jelen pillanat történelmet ír. Történelmi jelentőségű – ez azt jelenti, hogy nyitott a változásokra, nyitott másokra és a másságra, az emberi szabadságra és az egyenlőségre, függetlenül jövedelmi viszonyoktól, nemtől, etnikai hovatartozástól, szexuális beállítottságtól, világnézettől és vallástól. Ebben a nyitottságban válhat csak a jelen történelmi jelentőségűvé, különben halott. Ugyanez vonatkozik a művészetre. Ugyanez vonatkozik a demokráciára” – fejtette ki Ewald Palmetshofer, aki szolidaritását fejezte ki a magyarországi kortárs művészet alkotói felé.
Kathrin Röggla arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a színházi közélet mindig nemzetközi, országok, nyelvek és kultúrák kavalkádjában működik, ezért egyetlen ország sem magának csinálja a művészetet, különösen nem az európai térségben. „Ezért azt várom öntől, hogy ne csak a Nemzeti Színház igazgatójának pusztán politikai okokból történő eltávolítását vizsgálja felül, amely, hanem azokat az intézkedéseket is, amelyek a független színházak pénzügyi ellehetetlenülését vonták maguk után. Azokét a független színházi társulásokét, amelyek az ön által olyannyira támogatott magyar hagyományokra a legaktívabban reflektáltak. Még valami: bizonyítsa be, kérem, hogy az ön országának színházi szcénája továbbra is az európai kulturális közélet eleven és haladó szellemű alkotóeleme, nem pedig valamiféle nacionalista életérzés poros múzeuma. (...) A kritika a túlélési esélye minden demokráciának. És csak a demokráciáknak van jövőjük Európában” – szögezte le Kathrin Röggla.
Peter Turrini pedig arra figyelmeztetett, a politikának annyi a dolga, hogy lehetővé tegye a színházak üzemeltetését, csak diktatúrák avatkoznak be.