Görgey Gábor Kossuth-díjas író - a Medgyessy-kormány kulturális minisztere - alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, de engedélye nélkül, eleinte a Magyar Művészeti Akadémia is feltüntette alapítói között. A 168 óra kérdezte. Lapszemle.
“Egyetlen legális művészeti akadémia van: a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül működő SZIMA. (...) Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a SZIMA megalakulásával azt a nyitott és befogadó, Széchenyi István szellemiségének megfelelő művészeti struktúrát kívánta visszaállítani, amelyet 1949-ben ellehetetlenítettek, míg az MMA előzmények nélküli ideológiai klubegylet” – szögezte le Görgey Gábor, aki úgy vélekedett, az MMA kezdettől erőteljesen jobboldali szervezet, a magyar jobboldal jelentős része pedig hagyományosan agresszív és militáns, a másként gondolkodókat nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintik.
Annak kapcsán, hogy a Medgyessy-kormány minisztereként pályázat nélkül nevezte ki Huszti Pétert a Nemzeti Színház élére, Görgey elmondta, nem szeretne közös platformra kerülni L. Simon László államtitkárral, aki a Nemzeti-pályázat kapcsán arról értekezett, bizonyos esetekben el lehetne tekinteni a pályáztatástól. “Amikor a tárcát 2002-ben átvettem, éppen lejárt Schwajda György direktor mandátuma a Nemzeti élén, s három napon belül döntenem kellett az új igazgatóról. A Nemzeti sajátosan részvénytársaság: ha három napon túl "vezérigazgató" nélkül marad, a törvény értelmében feloszlatható. Huszti Péter kinevezése volt a leggyorsabb megoldás. A részvénytársasági forma nem írta elő a pályázatot. Azért annyiban demokratizáltam a dolgot, hogy a kinevezés előtt meghallgattam az összes fungáló pesti színidirektor véleményét. Történelmi és élettapasztalataim okán mégsem rázott meg különösebben a kinevezést követő médiaössztűz. Huszti Péter azonban még nem élt meg hasonlót. Lemondását nem sorolhatom a sikereim közé. Ellentétben például a Művészetek Palotájával: felépüléséhez annak ellenére ragaszkodtam, hogy még a fideszes kormányzat alatt "álmodták meg" az épületet, és erős politikai nyomás nehezedett rám, hogy vágjunk vissza. (…) A Nemzeti Színház mostani direktorváltásáról amúgy azt gondolom: higgadt, felelős kulturális miniszter még egy ciklusra biztosan pozíciójában hagyta volna Alföldi Róbertet, aki progresszív, mégis közérthető, komoly értékű színházat teremtett. Nagy kérdés: mennyire tud művészként független maradni a pártkatonává előléptetett, bár kétségtelenül nagy tehetségű rendező, Vidnyánszky Attila? ” – vetette fel Görgey Gábor, aki úgy gondolja, a “káoszpolitikának nincs jövője”, a folytonos bizonytalanság nem vezet sehová.
A teljes interjút a 168 órában olvashatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.