Gogol Holt lelkek című művét tűzte műsorra a Radnóti Színház Rudolf Péter főszereplésével. A Valló Péter rendezte előadás bemutatóját vasárnap tartották.
Így nyilatkoztak a szereplők az előadásról:
A darabról:
Valló Péter a darabválasztásról szólva elmondta: a regényirodalom egyik alappillére a Holt lelkek, amelyet régen játszottak Budapesten kőszínházi előadásként, talán a '60-as években a Madách Színházban láthatta utoljára a közönség. Választásának másik oka, hogy a mű olyan társadalmi jelenségről szól - a kisszerűségről, a pénz hatalmáról, a szélhámosságról, a korrupcióról - amely most is ugyanúgy jellemzi az életünket, ahogy Gogol társadalmát jellemezte a 19. század elején. "Egy olyan társadalmi kérdés, amellyel érdemes foglalkozni, a darab mai vetületét kibontani és megpróbálni ábrázolni" - mondta.
Kitért arra, hogy amikor a színházban ülünk, fölerősödik azoknak a mondatoknak a hatása, amelyek a saját életünkre is vonatkozhatnak. Ugyanakkor "pokolian mulatságos" történetről van szó: Gogol sok humorral ábrázolja ezt a szörnyű kisszerűségét és szélhámosságát ennek a világnak, amelyben Csicsikov, a szélhámos próbál előrejutni.
A regény színpadi változatát Bulgakov adaptációja nyomán Morcsányi Gézával készítették. Az új változatban narrátor - Bálint András alakításában - kíséri a történetet, a regény önreflexív hangját - Gogol eredeti írói leleményét, jellegzetességét - ezáltal sikerül visszaadni az előadásban. A szerző folyamatosan hangoztatja saját erkölcsi álláspontját a saját történetével kapcsolatban, ezek szellemes, irodalmilag értékes szövegek, jellemzést adnak a korról és a társadalomról - nemcsak Gogoléról, hanem a mi mai társadalmunkról is.
Mint Valló Péter megjegyezte, az orosz színház jellegzetessége, hogy tele van tűzdelve zenével és balettel, tánccal, mozgással. "Amikor egy orosz darabot előveszek, egyszersmind megpróbálom ezt a játékstílust is a magyar nézők elé tárni, amely ritkán látható" - fogalmazott. Kiemelte: a Vodku Zenekar színpadra lépése segíti a rendezést abban, hogy a hős köré olyan világot rajzoljon, amely egyszerre mai, magyar, ugyanakkor van benne valami eredetien orosz, jellegzetes.
Hozzáfűzte, hogy a főszerepre Rudolf Pétert hívták meg, akit alkalmasnak érzett ennek a különös figurának a megformálására, a színész a humor felöl közelíti az alakot, így komplexebbé válik az előadás. A díszlet - amely Horgas Péter alkotása - egy különös arcképcsarnok, ebben a halottakkal telitűzdelt tájban utazik Csicsikov, mintegy újfajta Hádészben. A darab jelmeztervezője Benedek Mari, a zene az előadásban is közreműködő Vodku Zenekar munkája. A darabban Bálint András, Rudolf Péter, Somody Kálmán, Gazsó György, Adorjáni Bálint, Schneider Zoltán, Szűcs Péter Pál, Lukáts Andor, Csomós Mari, Martin Márta, Wéber Kata, Petrik Andrea, Formán Bálint, Andrusko Marcella és Rétfalvi Tamás játszik.
Kritikus szemmel a produkcióról:
Csicsikov személyleírását kétszer is meghallgathatjuk, egyszer a narrátor, egyszer pedig a saját előadásában. A se túl öreg, se túl fiatal, se túl kövér, se túl sovány szerepre Rudolf Péter ideális választásnak tűnik. Csicsikovja a messziről jött, az emberi természetet jól ismerő, és ezzel a tudással jól (vissza)élő ügyeskedő. Akit nem lehet gyűlölni, legfeljebb utálni, hogy átvert minket, ha átvert egyáltalán. Ahogy Csomós Mari Dobozocskája sem tud megnyugodni, amíg biztosat nem tud arról, hogy mi az árfolyama jelenleg a holt lelkeknek. Ha valakit, akkor ezt az idegesítő, együgyű, drága öregasszonyt, ezt a Dobozocskát biztosan nem fogjuk elfelejteni, ahogy Csicsikov sem, persze, mert végül, ha csak itt, N. kormányzóságban is, de mégis ő győzi le a furfangos handlét azzal az egyszerű igazsággal, hogy ha valamit nagyon meg akarnak venni, annak jó ára kell hogy legyen a piacon. A folytatást a Színház.net-en olvashatják.
A beszélgetésekben és a vitákban az előadás alkotói és meghívott vendégek is részt vesznek, a vállalkozó kedvűeket pedig egy improvizációs feladatokra épülő foglalkozásra is várják.
Vasárnapi Szalonok februárban a Radnótiban:
A Radnóti Színház Vasárnapi Szalon elnevezésű találkozói az évad bemutatóihoz kapcsolódva kerülnek megrendezésre. Az új előadások megszületésének folyamatát, alkotóelemeit, értelmezési lehetőségeit vizsgálják különböző módokon, más-más szemszögből.
Időpontok:
Február 3. vasárnap 11 óra. Téma: Kurázsi mama és gyerekei (a program ingyenes, de regisztráció szükséges: radnotiszalon@radnotiszinhaz.hu vagy 342-0188)
Február 17. vasárnap 18 óra. Téma: Jelenetek egy házasságból (a program ingyenes, de regisztráció szükséges: radnotiszalon@radnotiszinhaz.hu vagy 342-0188)
Résztvevők véleményei az első Szalonról:
"Színházi estéhez fogható élmény volt! Ahogy az Athéni Timonban színpaddá, úgy vált a jól ismert előcsarnok meghitt, baráti nappalivá, ahol két kedves házigazdával építgetünk hidat két világ – a néző és az alkotó világa – közé. Ahol próbáljuk a másik világ nyelv- és észjárását megérteni, a másik világ magától értetődőit magunk megérteni. Hálásak vagyunk: sehol máshol nem kapunk ilyen interaktív segítséget a darab világának megközelítéséhez – és a magunk megközelítéséhez. "
"Lelkesítő este volt. Vártak minket. :-) Olyan érzésem volt, mintha ünnepi bulira érkeztünk volna. A két beszélgetésvezető, Anna és Juli, kedvesen és profin vezettek az asszociációkon és érzelmeken át. Nagyon jó volt ÍGY beszélgetni színházról, életről, megismerni a másik ember értelmezéseit, értékeit."
Forrás: Színház.hu, MTI, Radnóti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.