Tízmillió nézőjével a mai napig a legnézettebb magyar film az 1948-ban, Keleti Márton irányításával forgatott Mágnás Miska. Ezt a kultikus operett-filmet láthatják a nézők a Müpamoziban, február 11-én, a „Dalolva szép az élet - Magyar zenés filmek ’48-’97” sorozat részeként.

Harmadik éve rendeznek tematikus vetítéseket a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet filmklubjában, a Müpamoziban. Februárban a szervezők zenés sorozat indítottak, amely ötven év legnagyobb slágereit felvonultató kultfilmekkel ismerteti meg a közönséget, köztük február 11-én az 1949-es Mágnás Miskával. A filmklub házigazdája Réz András.

A Szirmay-Bakonyi operett színpadi változatai mellett számos néma-és hangosfilm feldolgozást megélt, ám a legnépszerűbb és máig legismertebb, a Békeffy István forgatókönyve alapján, 1948-ban készült filmváltozat. Szirmai Albert és Bakonyi Károly operettjét, amely a legendás magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott, 1916-ban a  Király Színházban mutatták be és hosszú ideig teltházzal játszották. A darab sikerén felbuzdulva pedig még ugyanabban az évében, Kolozsváron elkészült a Mágnás Miska első filmváltozata, amelyben Miskát Mészáros Alajos, Marcsát pedig Berky Lili alakította, a filmet Korda Sándor rendezte. 1942-ben is készült egy Mágnás Miska mozi, Pista tekintetes úr címmel, Jávor Pállal a főszerepben, ám nem sok köze volt az eredeti darabhoz, amelyet a Szirmai-Bakonyi szerzőpáros megálmodott, sőt a korabeli politikai helyzet és a zsidótörvények miatt a szerzők neve sem szerepelhetett a film stáblistáján. Daróczy József rendező az eredeti történettől merőben eltérő filmet vitt vászonra: a főszerepet Miskától és Marcsától „átvették” a felsőbb társadalmi rétegek képviselői, a Jávor Pál alakította földbirtokos, Baracs István és a gazdag úrilány, Horváth Rolla, akit Tolnay Klári játszott.

Ezt követte az 1948-ban forgatott Keleti Márton rendezés. A negyvenes évek végén bemutatott Mágnás Miska szintén a kor politikai és társadalmi elvárásainak megfelelően alakította a szereplők karakterét, és nem kímélte az arisztokráciát, ám így is hű maradt az eredeti darab szellemiségéhez. A forgatókönyvet Békeffy István írta. A közönség nagy örömére az alkotók kihangsúlyozták a kelekótya testvérpár, Pixi és Mixi grófok  alakját, kiknek szerepében a ifjabb Latabár Árpád és Latabár Kálmán parádézik.  A filmben a kor legünnepeltebb bonvivánja, Sárdy János szerepel a szintén nagy népszerűségnek örvendő szubrett, Németh Marikával együtt. A történet igazi pozitív hőse, minden erkölcsi elégtételt besöpörve pedig Miska, akit a kiváló prózai színész Gábor Miklós alakított. A film szereposztása egyébként is figyelemreméltó, hiszen a 49’-es Mágnás Miskában látható még az akkori Nemzeti Színházban játszó Mészáros Ági, Gobbi Hilda és Sulyok Mária is.

Remek színészi alakítások, pompás díszletek és a Rotschild-divatház tervezte jelmezek, parádés táncbetétek, jól ismert, fülbemászó dallamok, mint  A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!, és persze a Csiribiri kék dolmány – röviden ez az 1948-ban forgatott Mágnás Miska, amelyet tízmillióan láttak. Ám, hogy hogyan és miért lett a Mágnás Miska a legnézettebb magyar film? Többek közt ez is kiderül február 11-én a MÜPAMOZIBAN, Réz András filmklubjában.

Forrás, Fotók: madndarchiv.hu, mupa.hu