Pazarlás fenntartani két hasonló típusú egyetemi képzést – jelentette ki a Népszavának Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház leendő igazgatója, egyben a Kaposvári Egyetem (KE) Színházi Intézetének vezetője. Ennek kapcsán kérdezte a sonline.hu. Lapszemle.
A Sonline híréből:
“Mielőtt bárki azt hinné, az a javaslatom, hogy zárjuk be vagy a kaposvári vagy a budapesti színészképzést, meg kell, hogy nyugtassam, nem erre gondoltam” – felelte a sonline.hu megkeresésére Vidnyánszky Attila. “A kaposvári képzési formát szeretném minél hamarabb átalakítani, ugyanis már most is csúsztunk egy évet. Az idén szeptemberben jó lett volna komplex osztályokat indítani, ahol együtt tanulnak a színészekkel a dramaturgok, a látványtervezők, a rendezők" - tette hozzá Vidnyánszky, aki elmondta, nem újdonság ez a fajta képzés, Nyugat-Európában több helyen is így zajlik a színházi szakmák oktatása, többek között a strasbourgi egyetemen is, ahol tanít.
"Egy-egy szak tekintetében nem állandó számokban kell gondolkodni. Elindulna egy húszfős osztály, s ha az egyik évben kevesebb a tehetséges színészjelölt, de több a jó dramaturg, akkor utóbbiakból többet vennénk fel, előbbiekből kevesebbet. Remélem, megkapjuk hozzá a minisztériumi támogatást, s a 2014-es tanévtől már ebben a formában tudunk Kaposváron dolgozni. Elsősorban a szakemberhiány miatt nem sikerült az idén elkezdenünk, ugyanis egy akkreditációhoz kvalifikált, megfelelő végzettségű tanárok kellenek. Vannak ugyan jelöltjeim, csak éppen nincs tudományos fokozatuk. Aki ugyanis valamit ér, nem nagyon volt ideje doktori dolgozatokat írni" - magyarázta a debreceni igazgató.
A Népszavának így nyilatkozott Vidnyánszky Attila:
“Ha az ember beszáll a ringbe, nagyon ritkán fordul elő, hogy ne kapjon ütéseket, még ha végül nyer is. A mély, vagy a tarkóra irányított ütések, a könyöklések azért rosszul esnek. Ezek csúnya dolgok. Nem vagyok konfliktuskerülő, de feszültségteremtő sem. Határozott elképzeléseim vannak szakmai kérdésekben, amelyeket igyekszem következetesen képviselni. Adrenalinból van nekem elég, nincs szükségem magam keltette fokozott izzásra körülöttem” – fogalmazott a Népszavának Vidnyánszky Attila, aki arról is beszélt, hogy már 2008-ban beszállt a ringbe, amikor megalakították a Magyar Teátrumi Társaságot. A rendező szerint korábban csak olyan alkotóknak volt helyük a színházi szakmában, akik a liberális gondolkodásmód filozófiája mentén léteztek.
Arról, hogy taníthatott-e a Színház- és Filmművészet Egyetemen, elmondta, egyszer egy bábos kurzusra hívták, egyszer pedig Kerényi Imre osztályában tartott egy kurzust. “Az a baj, hogy mindenki nagyon gyorsan felejt. A Csokonai Színházi pályázatunkban megfogalmaztuk, hogy szeretnénk iskolát indítani. Akkor azt a "jelzést" kaptam Máté Gábor rektorhelyettestől, hogy nem kell nekem iskolát alapítanom Debrecenben, majd helyet kapnak az elképzeléseim a pesti színi egyetemen. A dologról aztán valahogy többé nem esett szó, nem keresett meg, nem hívott fel az ügyben senki. Létezett ez a zártság. Amikor 2002-ben Márta Istvánnal pályáztunk a Nemzeti Színházra, a "nemzeti" jelző tartalmi súlya mellett érveltem, akkor kezdtem el érezni először, hogy kezd megfagyni körülöttem a légkör. Amikor a Liberté ´56 rendezésemben Kádár áruló voltáról fogalmaztam meg nagyon határozott véleményt, akkor véglegesen elvesztettem ennek a körnek a bizalmát" – fejtette ki Vidnyánszky, aki azt reméli, talán még a színházi újságírásban is elindul egy olyan folyamat, amelyben nem kell “ennyire görcsösen igazodni”.
Az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházról is beszélt. “Megmosolyogtatott, amikor Robi azt mondta egy interjúban, hogy az ő kinevezése nem politikai volt. Szakmai körökben jóval a pályázat meghirdetése előtt lehetett tudni, hogy ő lesz az igazgató. A bizottságra is rá lehet nézni, amely őt javasolta a Nemzeti élére” – közölte Vidnyánszky.
A saját megválasztása kapcsán elárulta, már a pályázat előtt mondta, hogy szerencsésebb lenne a Nemzeti Színház igazgatóját pályáztatás helyett inkább kinevezni. “2006-2007 körül történt, hogy a vidéki színházak élére úgymond jobboldali kötődésű vezetőket választottak meg. A színházi szakma képviselői azt hitték, ez ellen pályázatokkal lehet védekezni. Már akkor mondtam, hogy ez nem megoldás, teljesen függetlenül attól, hogy ki van hatalmon. Az előadó-művészeti törvényt előkészítő szakmai egyeztetésén felvetettem: legyen a fenntartó joga és felelőssége, hogy eldöntse, pályáztat vagy kinevez. A szakma egyöntetűen a pályáztatás mellett foglalt állást” – idézte fel Vidnyánszky Attila.
A teljes interjút itt olvashatják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.