Kovalik Balázs népszerű rendezéseit februárban és márciusban három produkció-sorozatban is élvezheti a közönség az Operában. A Németországban élő rendező alkotásai közül egy barokk opera, valamint egy Puccini és egy Csajkovszkij klasszikus kerül műsorra.
FEBRUÁR 22-től TURANDOT
Giacomo Puccini életének második felében vonzódott az egzotikus témákhoz. A Madama Butterfly Japánban, Nagasakiban játszódik, ide számíthatjuk A Nyugat lányát, mert a vadnyugat is távoli, ismeretlen, titokzatos vidék, s ide tartozik utolsó remekműve is. A történet alapja mesei. Pekingben Turandot, a császár leánya ahhoz megy feleségül, aki megfejti három találós kérdését. Akinek azonban ez nem sikerül, annak leütik a fejét. Eddig mindegyik ifjú herceg elbukott, mindegyiket kivégezték. Új kérő jelentkezik, őt azonban senki nem ismeri. Hősünk kiállja a próbát. Ám Turandot kezének és szerelmének elnyeréséhez még rögös út vezet. A Magyar Állami Operaház előadása Kovalik Balázs rendezésében igazán monumentális alkotás. Ráadásul a rendező még egy ügyes csavarral is megtoldotta az ismert történetet.
FEBRUÁR 15-től XERXES
Szórakoztató, lendületes, tűzijátékszerű opera-élményt ígér a „felséges” zene egyik legendás megteremtőjének műve, Georg Friedrich Händel Xerxes-e. Bár a barokk operajátszásnak nincsenek olyan hagyományai Magyarországon, mint pl. a Verdi és Puccini repertoárnak, ez a rövid, dallamos áriákkal, sőt olykor kifejezetten ismert „slágerekkel” (Ombra mai fu) fűszerezett zenemű tökéletesen alkalmas arra, hogy megszerettesse a barokk zenét a fiatalabb generációkkal is. A cselekmény is könnyed, pikáns szerelmi kalandokkal, titkos légyottokkal a középpontban, egyszerre humoros és groteszk jellemzőkkel. A mű játékosságát és máig ható frissességét kiválóan visszaadja a formabontó rendezés, amely nem szűkölködik extravagáns színpadképekben, meghökkentő jelmezekben és abszurd fordulatokban.
Kovalik Balázs így mesélt a Fidelionak a Xerxes-ről: "A Xerxes vígopera, cselekménye operetti, nem törekszik mélyfilozófiai igazságok megfogalmazására. Händel szórakoztatni akarta a londoni közönséget, de nem olcsó banalitásokkal: ezúttal is az életről mesél, ezúttal is meglehetősen szatirikusan. Ezt a szálat akartuk felerősíteni, méghozzá a képregények meseszerűen szürreális világát megidézve. Egyrészt cél volt, hogy megszólítsunk egy fiatal közönséget, talán ez sikerült is, másrészt a barokk operáknak van egy nem lebecsülendő hasonlósága e képzőművészeti-irodalmi világgal: a tagolt, magukba zárt zeneszámok és jelenetek egymásutánisága, ami jelzésszerűségében is elképesztő lendületet és feszültséget képes kelteni." (Forrás: Fidelio.hu)
MÁRCIUS 8-tól ANYEGIN
Csajkovszkij 1878 februárjában kelt leveléből: „ha valaha is írtak zenét igazi szenvedéllyel, a történet és a hősök iránti szeretettel, akkor ez az Anyegin zenéje. Könnyeztem és remegtem komponálás közben, olyan elmondhatatlan élvezetet szerzett.” Puskin átható és elfogulatlan figyelme mindenre kiterjedt, az élet minden apró mozzanatára és hősei minden gondolatára, tettére, testi-lelki rezdüléseire – ő úgymond „realista” verses regényt írt. Csajkovszkij ezzel szemben lírai módon, a lélek felől közelíti meg hőseit. Kovalik Balázs az Operaház előadásának zenei és színpadi megvalósításában is ezt a "lélek felől közelítő" koncepciót tűzte ki célul.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.