Február 25-én, hétfőn 19.00 órakor tartják az Opera Beavató-sorozat utolsó részét a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Ezúttal a Cosi fan tuttét járja körül Dinyés Dániel és csapata.
Kiderül, hogy mennyire állhatatosak a nők. Vajon álruhás vőlegényeiknek sikerül-e elcsábítaniuk őket? Mindössze ennyi a fogadás tétje, ami a darab elején megköttetik.
Akik csalnak vagy nem csalnak, hűségesek vagy nem, de mindenképpen gyönyörűen énekelnek: Herczenik Anna, Kolonits Klára, Horváth István operaénekesek és Kőrösi András színművész.
Mások azt mondják, így kezdődik. Meglátjuk, Dinyés Dánielnek mi a véleménye erről…
Az opera története:
Ferrando (tenor) és Guglielmo (bariton), két szalon-katona unaloműző vitát folytat idősödő barátjával, Don Alfonsóval (basszus). A Figaro házassága méricskélő duettjére emlékeztető G-dúr jelenetben a két tiszt váltig állítja, sőt karddal is kész bizonyítani, hogy aráik nemcsak szépek, de kikezdhetetlen a hűségük is. Márpedig - veti ellen Don Alfonso - a női hűség ritkább, mint Arábia főnixmadara (E-dúr tercett). Ha kívánják: be is bizonyítja. Fogadást kötnek, a két heves ifjú megígéri, hogy mindenben engedelmeskedik Don Alfonsónak. Aztán, az ifjúság szokása szerint, túlhabzó brindisi-ben, bordalban isznak előre a medve bőrére (C-dúr tercett).
A két ara (Fiordiligi és Dorabella ferrarai születésű nővérek, ezt a szövegkönyv fontosnak tartja kiemelni) tengerparti kertjében mereng. Kezükben kedveseik arcmása. A tenger simogató szellői közt hangjuk egybeolvad (A-dúr kettős), ám örök hűséget ígérő fogadalmuk e kettős gyors részében nélkülözi az adott esetben várható komolyságot. Kétségbeesett arccal érkezik Don Alfonso, s szörnyű hírt közöl: a király harctérre rendelte a vőlegényeket. Már itt is vannak, búcsúzni jöttek (Esz-dúr kvintett). Mint bábok, oly túlzott gesztusokkal játsszák szerepüket, a lányok kétségbeesésének édes tercekben kifejezett teatralitásán pedig csivitelő, vagy éppen üresen patetikus zenekari passzázsok gúnyolódnak. Játszik mindenki: az is, aki tudva, az is, aki akaratlan, s az együttes nem aggodalomban, hanem a játék e lenge harmóniájában csendül ki. Bárka jő, indulózene szűrődik be, s felvonul a népség, katonaság Don Alfonso statisztériája. Fiordiligi és Dorabella hüppögve kérik a fiúkat, ne feledjék a levélírás szent kötelességét (F-dúr recitativ-kvintett), és az állhatatosságot. (Itt, a groteszk bevezetőütemek után egyszerre elömlik a zenén a Cosi fan tutte varázsos lírája, a játék fájdalmasan szép himnusszá nemesedik).
Forrás: csiky.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.