Először játszik Kecskeméten Zsurzs Kati

Groteszk színművel, a Két néni, ha elindul című előadással mutatkozik be a kecskeméti közönségnek Zsurzs Kati. A színművésznővel a főpróbahéten beszélgetett Bera Linda.

Ön Bernadette-et, a fiatalabb testvért alakítja a darabban. Milyen jellem ő?
Sokkal lazább, mint a nővére. Bernadette valószínűleg mindent kipróbált fiatalabb korában, amit lehetett. Dolgozott a mama boltjában, és ő az kettejük közül, aki az édesanyjukhoz állt igazán közel. Nem nagyon érti, hogy miért kell útra kelniük, hogy mi a célja Anette-nek, utálja az egész tervet – mondta Zsurzs Kati. - Nem is nagyon akar elindulni.

Milyen Bernadette viszonya a testvérével?
Egy ez furcsa kapcsolat. Kiderül, hogy mindkettőjüknek megvan a másikról a véleménye, amit eddig soha nem mondtak ki. Mind a kettőnknek megvan a maga „bogara” és rosszulléte: nekem szerepem szerint folyton hányingerem van, de még " soha nem hánytam" egy jót – ahogyan a darabbéli nővérem meg is jegyzi. Ezek a rosszullétek egyfajta segélykiáltások a részükről. De éppen az a szép ebben a történetben, hogy minden vitájuk és veszekedésük ellenére végül egymásra találnak a nővérek, és véghezviszik azt, amiért elindultak.

Milyen kihívásokat rejt egy kétszereplős előadás?
Játszottam már kétszemélyes darabban, de a Két néni, ha elindul valamiért sokkal nehezebb az eddigieknél. Talán amiatt, hogy nagyon komoly odafigyelést igényel a váratlan asszociációk miatt. Hirtelen teljesen másról kezdenek el beszélni a szereplők, nem mindig tudjuk kötni az előzményekhez, hogy miért és hogyan is jutottak el oda, ahova. Ez megnehezíti a munkánkat. Emellett nagyon morbid az a helyzet, amiről a darab szól, hiszen azt dolgozza fel, milyen érzések, érzelmek kavarognak bennünk, amikor eltemetjük a szüleinket. Ám a sok nevetés oldja a feszültséget, és egyben emberivé is teszi a történetet. Az előadás érdekessége a többszintes díszlet, de a takarásokban azért megküzdünk a fel- és lefelé lépcsőzéssel, a helyszínváltásokkal.

Ön szerint mely korosztály érzi majd magához közelebb a történetet?
Én abban bízom, hogy az idősebbek és a fiatalok is megkedvelik majd, más-más okból. A korosabb nézők, akik esetleg már eltemették a szüleiket, magukat képzelhetik a helyünkbe, és felidézhetik életük állomásait. A fiatalok viszont talán megértik, hogy a mostani életük egyszer állomás lesz, ezért nem mindegy, hogyan ápolják a kapcsolataikat, és miképpen élik meg mindazt, ami velük történik – hangsúlyozta a színművésznő.

Ez az első alkalom, hogy a hírös városban játszik. Hogyan érzi imagát a kecskeméti Katona József Színházban?

Nagyon érdekes, hogy Kecskeméten sem játszottam eddig, de Sára Bernadette-el sem volt közös előadásunk még soha, pedig harminc éve a pályán vagyunk. Nagy öröm a számomra, és nagy szerencse, hogy ez most megvalósulhatott. Annak ellenére, hogy nem jártam még Kecskeméten, ismerős arcokkal is találkoztam itt a színházban: Kovács Gyulával évekig játszottam együtt a Thália Színházban, Hajdú Melinda pedig a tanítványom volt. Mindkettejüknek nagyon megörültem, amikor találkoztunk.