Vidnyánszky: "Fel fogom szenteltetni a Nemzetit"

Vidnyánszky Attila a Nemzetit érő kritikáról, a tervezett változtatásokról és kultúrpolitikai szerepéről is beszélt a Pesti Műsornak. A leendő igazgató azt is elárulta, fel fogja szenteltetni a Nemzeti Színházat.

Vidnyánszky Attila elsőként arról számolt be Bóta Gábornak, úgy érzi, a Nemzetit érő kritika és a valós színpadi történések között nagyon laza viszony van. “Úgy gondolom, hogy egy politikailag átszínezett demonstrációról van szó a közönség és a kritika részéről is. És ez bizonyos mértékig tiszteletre méltó, de az előadások nem a valós értékükön vannak megítélve” – fogalmazott a leendő igazgató, aki elmondta, minden szempontból másként szól a mostani Nemzeti, mint amilyennek ő képzeli a színházat. Úgy vélekedett, a színház lehet úgy is mához szóló, hogy közben az örök érvényű kérdéseket kutatja.

Vidnyánszky arról is beszélt, megviseli, hogy rengeteg változásról kell döntenie. “Ha az ember csapatot épít és van középpályása, hátvédje már öt, akkor nem kell egy hatodik, ahogy öt kapus se kell. Sztanyiszlavszkij azt mondta, ha nagy színházad van, oszd ki kétszer A revizort, és ha mindkét szereposztásra van megfelelő színészed, akkor van társulatod. Ha egy szerepre már hárman is vannak, az egyikük fölösleges. A társulat átalakítása nem egy körben történik, legalább másfél éves folyamat, amíg a stáb kialakul. Alföldi 18 színészt bocsájtott el. Én nem tervezek ekkora változtatást. (…) A távozó színészektől megkérdezem: hogyha úgy döntünk, bizonyos produkciókat repertoáron tartunk, hajlandók-e bennük tovább szerepelni. Az a baj, hogy túl gyorsan felejtünk! Alföldi pályáztatási módján is hamar túllépett a szakma, és nem is akar rá emlékezni. Az ő pályáztatásából is volt botrány, mégis az én pályáztatásomra csodálkozik rá mindenki, és arra már nem emlékszik, akkor kikből állt a bizottság, és hogyan tűntek el részek Balikó Tamás dolgozatából, amit hiányosan kapott meg a bizottság” – tette hozzá Vidnyánszky Attila, aki elmondta, továbbra is szakrális helynek tartja a Nemzetit.
“Föl is fogom szenteltetni. Mert úgy gondolom, hogy a Nemzeti ügye, mint ahogy a nemzet lelke is, igazán metafizikus dimenzióban ragadható meg. (…) A keresés, a megértés mélységében, a rettenet feltárásának aktusában van az a felfelé irányultság, amiről beszélek. Nem tudom elfogadni, hogy a világot és benne az emberi viszonyokat kizárólag kilátástalannak lássuk, az embert pedig gyarlónak és iszonyatosnak ábrázoljuk” – közölte a leendő igazgató.
Kultúrpolitikai szerepéről is szólva elmondta, nem az érvényesülésről van szó. “Ha ez olyan fontos lenne számomra, akkor végzős rendezőként az egyik neves kijevi stúdiószínház vezetését fogadom el, és nem megyek haza Beregszászba társulatot alapítani a mélységes nyomorba. A Hiller idejében született előadó-művészeti törvényről pedig az volt a meggyőződésem, hogy rossz folyamatokat indít el és erősít fel a színházi életben. Úgy éreztem, ha hallgatok, én is felelős leszek a károkért. Így keveredtem a kultúrpolitikába” – fejtette ki Vidnyánszky, aki a hír kapcsán, miszerint a Magyar Színházat hozzácsatolják a Nemzetihez, úgy nyilatkozott, harcolni fog azért, hogy a Pesti Magyar színházként működjön tovább. “Az is jó, ha az ifjúságot célozza meg, és lehetne önálló, nemzeti státusban lévő ifjúsági színház. Erről még tárgyalni kell, de most a Nemzeti a legfontosabb, ott lesz elég feladatunk” – összegzett Vidnyánszky Attila.
A teljes interjút itt érhetik el.