Fehérlófia a Budapest Bábszínházban

A Budapest Bábszínház idei ötödik bemutatója a Fehérlófia, melynek szimbólumokban gazdag történetét Szálinger Balázs írta darabbá. A bemutatóra március 10-én kerül sor.

A Budapest Bábszínház ajánlója:

A Fehérlófia az egyik legismertebb és legrégebbi magyar népmese. A címszereplő nevének különös csengése, anyai önfeláldozásból eredő hihetetlen ereje, ami emberfelettivé emeli, mindenki számára ismert, közös kultúránk része. A világot, melyet útja során felfedez, megért és élhetőbbé tesz, mágikus erejű lények népesítik be, akik nemcsak varázslatosan erősek vagy varázslatosan gonoszak, de varázslatosan szépek is. Kalandjai Fanyűvővel, Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, a Hétszünyű Kapanyányimonyókkal, a réz-, ezüst és aranyerdőben és -mezőben élő elrabolt királykisasszonyok megszabadítása a három-, hat- és tizenkét fejű sárkányoktól, csodás repülése a griffmadárral az emberiség ősi álomképeit teremtik elénk. 

Pontosan olyan ez az ősi mese, mint egy mai szuperhőstörténet: bár Fehérlófia nem visel álruhát, de különleges képességekkel rendelkezik, állhatatos és az igazságot védelmezi. A gyermekközönség számára fontos, hogy emocionálisan tudjanak kapcsolódni az előadáshoz, hogy azonosulhassanak Fehérlófiával, hiszen bár emberfeletti hősről van szó, ő is esendő, ő is hoz rossz döntéseket. A kalandok során azonban – ellentétben a képregényekből vagy filmekből ismert külföldi kollégáival – fejlődik jelleme, mert a barátság, a hűség, a kitartás erényei még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, azokért meg kell küzdeni.

A mitikus környezetben minden kimondott szó varázsige, így a hangsúly a Budapest Bábszínház előadásában a zeneiségre kerül, hiszen a mágia elsődleges nyelve a zene rezgése. A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás Szálinger Balázs által újragondolt nyelvi rétegét, amelyből a humor sem hiányzik. A költő első alkalommal dolgozott bábszínházban és írt gyerekeknek darabot: „Van egy icike-picike színházi gyakorlatom, és ezzel a háttérben nagyon vártam ezt a munkát, és nagyon büszke vagyok a felkérésre. Nagyobb felelősség valahogy gyerekekhez beszélni, gondolom, a bábszínészek ezt már az egyetemen megtanulják – én csak most tanulom.”

A Fehérlófia készüléséről, a dramaturggal, Dobák Líviával, illetve a rendezővel, Veres Andrással folytatott közös munkáról így nyilatkozott: „Nagyon komolyan segítettek a jelenetekben, én csak egy kihúzott zsinór mellett haladtam végig, talán a nyelvezetet tettem hozzá a sajátból meg a karaktereket. Nem gondolkodtam, hogy hogyan láthatja egy hatéves a történetet – szerintem én változtam hatévessé. Pillanatokra talán sikerült is.”
A közreműködők által élőben előadott, a szöveggel, ritmussal szervesülő, az előadásból megszülető, dramaturgiai súllyal rendelkező, hegedűre és csellóra, valamint különböző hétköznapi tárgyakra komponált vokális és hangszeres zenét Kovács Márton jegyzi.

A Budapest Bábszínházban nem először dolgozó Veres András – A brémai muzsikusok, valamint a felnőttek számára készült Bitódalok rendezője – állítja színre a történetet. A rendező elmondta: sokan, sokszor dolgozták fel a Fehérlófiát a bábszínpadon is, és gyakran vélték mozdíthatatlan toposznak a benne található erős szimbólumokat. Ezzel az előadással azonban az a cél, hogy a mese viszonyrendszereit és az archaikus szimbólumok mai vonatkozásait kibontsák. Hozzátette: a szerkezetét tekintve lineáris történet egy beavatási szertartás, amelyből azonban hiányoznak az emberi szereplők, csak az emberfeletti és –alatti világ képviselői vonulnak fel, s ettől tágul a mese világa kozmikussá, időn kívülivé. Rámutatott arra is, hogy a meseadaptációk esetében gyakori probléma, hogy egydimenzióssá válik a főhős, hiszen nincs kapcsolódási pontja a valósággal. Ezt a buktatót elkerülendő Fehérlófia naivitása, esendősége, rossz döntései ugyanolyan súllyal esnek latba a darab felépítésében, mint mágikus ereje és mindent legyőző hősiessége. Ebből adódik, hogy nem bábként, hanem élő szereplőként (Tatai Zsolt megformálásában) jelenik meg a színpadon, aki egy elemelt, nem reális világban bolyong.

A Fehérlófiát körülvevő világ szigorúan két részre oszlik. Az őt akadályozó, eláruló, visszatartó erők mind a férfi nem képviselői, ezzel szemben a nőnemű szereplők a segítségére vannak, erőt adnak neki, átlendítik a holtpontokon: az anya és a griffmadár, a három megszabadított királylány – akik a nőiség három különböző szintjét képviselik, ezért egyetlen színésznő játssza őket –, valamint a végig színen levő, varázs(latos) énekeket előadó, kezdetben hat színésznőből álló, a Fehér ló halála után az anyát alakító Kovács Judittal héttagúra bővülő kar.
Az előadás látványvilága Árvai György és Szűcs Edit által segítségével a kortárs bábszínház eszközeit vegyíti a szakralitással, a színház ősi, rituális gyökereivel, közvetlenül az érzelmekre hatva. Vetítés, játék fénnyel és árnnyal, valódi varázslat, óriásbábok, élő emberek, küzdelmek és árulások, különleges belső utazás a lét síkjai között, hőseink nagy kalandja során – ez várja a Fehérlófia című előadás nézőit március 10-től a Budapest Bábszínház nagyszínpadán.

 
FEHÉRLÓFIA
Író: Szálinger Balázs
Dramaturg: Dobák Lívia
Tervező: Árvai György, Szűcs Edit
Zene: Kovács Márton
Zenei közreműködő: Rozs Tamás
Koreográfus: Hegymegi Máté e. h.
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Veres András

Budapest Bábszínház, színházterem

Az előadás 6 éves kortól ajánlott.