2013. március 7-én este megtartotta első önálló bemutatóját a Budapesti Játékszín – Teréz Körúti Színház. A hölgy fecseg és nyomoz című krimivígjáték két főszereplője, Vári Éva és Gálvölgyi János mesélt.
Interjú Vári Évával és Gálvölgyi Jánossal:
Nem csak a színpadon, de a magánéletben sem találkoztak még a Hölgy fecseg és nyomoz olvasópróbájáig. Hogyan készültek az első személyes találkozásra?
Vári Éva: A Híradóban is elmondtam, hogy olyan különös, amikor valaki egy városban él egy kollégájával és nem, hogy nem játszott vele, de még csak nem is találkoztak soha. Mondjuk, én se járok sehova, János azt mondja, hogy Ő sem, így persze könnyű nem találkozni… Minden esetre izgultam, egy próbán mindenki nagyon érzékeny állapotban van, nem mindegy, hogy a partnered, hogy néz rád, hogy nyúl hozzád. Az ember akárhány éve van a pélyán, valahol minden nap újra kezdi. Jánossal szuper, csodálatos kolléga, kisüt a nap, amikor bejön a színházba. Remélem Ő is így gondolja rólam…
Gálvölgyi János: Izgatottan vártam az első találkozást. Vári Éváról sok jót hallottam, a kollégák nagyon szeretik Őt, tehát volt egy „elvárásom” is, el-Vári Éva, mondhatnám (nevet). Olyan személyiség, akit nagyon lehet szeretni és most már ki merem jelenteni, hogy nem csalódtam, sőt!
Amikor először olvasták a művet milyen érzésük volt?
Vári Éva: Én nem szeretem a krimit, nem vagyok rajongó, mert kevés olyat láttam, olvastam, amin tényleg lehet izgulni. Amikor ezt a művet elolvastam, akkor úgy éreztem, hogy végre nem egy tingli-tangli, profi író írta, jól játszhatók a szerepek, fordulatos, jellemeket, emberi sorsokat mutathatunk meg.
Gálvölgyi János: Én elfogult vagyok. mert nagyon szeretem a krimiket, a tisztességes krimiket. Nekem nagyon tetszett a darab és a szerepem is.
Milyen együtt dolgozni a megszűnt Budapesti Kamaraszínházas kollégákkal és Csonka Andrással?
Vári Éva: Hát, nem gyönyörű a mi pályánk? Az embert naponta érik csodák. Csonka Andrist ismertem, sokszor nézett meg engem és is láttam Őt. Amikor mondták, hogy a partnerem lesz rögtön azt fogalmaztam meg: jó, hogy találkozunk jó emberekkel. A többiektől is új impulzusokat kapok, boldogság, hogy megint egy színpadon állhatunk! Az mindenképpen jó, ha olyanokkal találkozol, akiknek mások a színészi eszközei, mint a tiéd, akik másként gondolkodnak, mint te.
Gálvölgyi János: Csonka András a családunk régi barátja, nálunk Ő családtag, az első prózai szerepét is velem játszotta. A többiek közül Lévay Vikit ismertem, Ő szerepelt nálam a Gálvölgyi Showban is és nagy meglepetés volt, hogy a Jutalomjátékban is együtt dolgozhatunk a Játékszínben. A többiekről is csak jót mondhatok.
Fotók: Szalóky Béla
Voltak e valaha valóságos krimi szituációban a magánéletükben?
Vári Éva: Olyan értelemben voltam, hogy több alkalommal is betörtek hozzám, úgy is, hogy otthon voltam. Megijedtem és feltettem a laza kérdést, hogy ki vagy? Választ nem kaptam, még szerencse, hogy nem ütöttek le. Utána sokáig úgy éreztem, hogy én ebben a házban nem tudok tovább élni.
Gálvölgyi János: Hála Istennek nem, az ember szerintem addig szereti a krimit, amíg külső szemlélője, valójában nem is szeretnék igazi krimi hőse lenni.
Mindketten Kossuth díjas művészek, mit jelet ez a kitüntetés?
Vári Éva: Most, hogy megvan… Én ugyanúgy játszom és gondolkodom a színházról, mint amíg nem kaptam meg. Csodálatos elismerés és elárulom, hogy minden nap meg is nézem és minden nap eszembe jut, hogy vajon tényleg megérdemeltem e, hiszen mellettem a pályán annyi kiváló kolléga ment el úgy, hogy nem volt semmiféle kitüntetése. Naponta eszembe jut, hogy milyen szerencsés vagyok. A legizgalmasabb az volt amikor megkaptam az értesítést és amikor átvettem, de azóta ugyanúgy megy tovább az élet. Szerintem azt, hogy Kossuth díjas vagyok senki nem tudja a közeli barátaimon kívül, de nem is fontos.
Gálvölgyi János: Mindenféle kitűntetés -és nekem sok díjam van- azt jelenti, hogy valahol, valakik tudomásul veszik hogy vagy, létezel és a munkád nem olyan rossz. A díjakat azok kapják, akiknek adják, mondta Makláry Zoltán… Ettől még nagyon nagy dolog. Amikor a közönség este eljön nem tudja, hogy ki Kossuth díjas, ki Jászai díjas, kinek nincsenek díjai, a nézőt csak az érdekli, ami aznap este a színpadon történik! A hölgy fecseg és nyomoz szerintem parádés lesz!
Németh Kristóf az első premierről:
"Közel fél éve azt ígértük, hogy márciusban megtartjuk az első bemutatónkat, amit hamarosan követ a második, lehetőleg gyerek-előadás áprilisban, amikor már 25-öt játszunk havonta. Csütörtökön A hölgy fecseg és nyomoz című krimi vígjátékunk óriási közönségsikert aratott, a hónapra már csak elvétve lehet jegyet kapni. Öröm és büszkeség számunkra, hogy ilyen kiváló kollégákkal dolgozhatunk együtt, mint ennek a bemutatónak az alkotói. A legfőbb ítélőszék azonban maga a közönség! Köszönjük nézőink érdeklődését és bizalmát. A premier banketten fantasztikus hangulatban gratuláltak a művészeknek a publikumban helyet foglaló pályatársak, Lévay Viki művésznő pedig egy olyan csoda-tortát sütött, amin az előadás plakátja látható.
A jövő héten kezdjük áprilisi gyermek újdonságunk próbáit. Süsü, a sárkány, mindannyiunk kedvence beköltözik a Játékszínbe és a következő hónaptól várja a gyerekeket, családokat. Az első előadásunk karitatív akció is egyben, egy pályatársunk beteg gyermekének kezelésére ajánljuk fel az előadás nyereségét. Májusban egy Nemzetiségi Színházi Fesztiválnak tervezünk otthont adni és megrendezzük a Jövőbarát Gálát, ami egy különleges sztárparádé lesz! Az elmúlt év civil szervezetét a Jövőbarát Alapítványt támogatjuk ezzel, ők kallódó fiatalokon segítenek meghatóan szép és professzionális módon. Nyáron indul a Játékszín országjárása, hiszen számos fesztivál, szabadtéri színpad vendége leszünk. Természetesen tervezzük a jövő évadot, reményeink szerint májusra teljesen össze is áll."
Képek az első bemutatót követő bankettről:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Forrás: Játékszín, Színház.hu