Kabaré Dunaújvárosban Hernádival! - Király Attila rendező mesélt

A musical-irodalom klasszikusának premierje március 22-én lesz a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban. Sally Bowles szerepét Lapis Erika játssza, a Bartók társulata mellett pedig vendégművészként Hernádi Judit és Jászberényi Gábor is játszik a darabban. Király Attila rendezővel olvashatnak interjút.

Színészi és koreográfusi munkáid mellet 2006 óta folyamatosan rendezel is. Mindig is érdekelt a rendezői szerepkör, vagy ez csak később alakult ki?
Az első rendezésem a Hókirálynő című mesedarab volt, amellyel Konter László, a Békéscsabai Jókai Színház akkori igazgatója bízott meg. Előtte is szóba került már, hogy rendezőként vegyek részt egy alkotófolyamatban, de én mindig visszamondtam. Nem emlékszem pontosan mely darabok kapcsán kértek fel, de a válaszom az volt, hogy én elsősorban színésznek és koreográfusnak tartom magam. A rendezői munkát a Vértestvérek című musical kapcsán szerettem meg igazán. Olyan kivételes munkafolyamatnak lehettem a részese, amely ritkán adatik meg. Azóta évi egy-két előadást állítok színpadra.
Eddigi rendezéseid kapcsán a kritikák kiemelték, hogy a zenés műfaj mellett komoly hangsúlyt fektetsz a szereplők közötti viszonyok, a drámai konfliktusok kibontakoztatására.
A darab műfajától függetlenül a legfontosabb az, hogy a színész jól érezze magát a szerepében, mert akkor jól is fog játszani. A zene egy jól megírt musicalnél, operettnél, zenésjátéknál idézőjelbe véve csak egy plusz elem, amely színesebbé teszi az előadást. A színház lényege, függetlenül attól, hogy zenés produkcióról van szó, vagy sem, a drámai helyzetekben, a szereplők közötti viszonyokban van. Ezeket kell feltárni, megmutatni.

Király Attila

A Kabaré a hitleri diktatúra megszilárdulásának kezdetén játszódik. Mennyiben kívánod érzékeltetni, vagy aktualizálni a kor társadalmi, politikai vonatkozásait?

A történet 1929 és 1930 között játszódik, a náci párt megerősödésének idején. A darabban megjelenik a faji megkülönböztetés, a zsidók kirekesztése. Bob Fosse által rendezett és koreografált Cabaret című film, egyértelműen foglal állást a fasizmusról. A darab erre vonatkozó részéiből mindent megtartottam. A színháznak nem dolga a politika, de reflektálnia kell arra a korra, amelyben élünk. Véleményem szerint, a negatív diszkrimináció sajnálatos módon napjainkban is létező dolog.
A Kabaré sztárja, Sally Bowles (Lapis Erika) és Fräulein Schneider (Hernádi Judit) élete között milyen párhuzam fedezhető fel?
Az eredeti történetben nem tudunk semmit Schneider kisasszony múltjáról. Az én felfogásomban ő a Kit Kat Klub egykori dívája. Sally Bowles előtt ő volt a Kabaré ünnepelt sztárja. A koncepció kialakításában nagy szerepet játszott az, hogy Hernádi Judit a Csárdáskirálynő című operettben, Cecília szerepében kiváló alakítást nyújtott. Továbbá ő volt a világhírű Cabaret című filmben Liza Minnelli magyar hangja. Ezért is örültem, amikor elfogadta a felkérést. Remélem, a nézők számára is kiderül a két nő élete közötti hasonlóság, utalások vannak rá, de nem lesz egyértelműen kimondva.

A Konferanszié a Kabaré elmaradhatatlan figurája, akit számtalan módon jellemeztek már. Te hogyan látod az ő személyét?

Nehéz kérdés... A konferanszié egy olyan megfoghatatlan lény, aki egyszerre angyali és ördögi. Miután Jászberényi Gábor játssza - akinek mélyen hiszek a színészetében és az emberségében- inkább angyali lény. A Konferansziénak rálátása van mindenre és mindenkire, ezáltal többlettudással rendelkezik. Gáborral a próbákon arról beszélgettünk, hogy vajon a szerepéből kifolyólag látja-e, hogy kinek miképpen alakul a sorsa. Pontosan ő sem ismeri a jövőt, de erős sejtései vannak. Képes a végkifejlett felé irányítani a történetet azáltal, hogy bizonyos helyzetekben így vagy úgy segíti a szereplőket.
Színészként szerinted melyik szerep rejti magában a legnagyobb kihívást?
Technikailag Sally Bowles, Lapis Erika szerepe. Ebben a felfogásban azonban, Hernádi Judit által megformált karakter is igen komoly kihívást rejt magában. Schneider kisasszony szerepe nagyon is hajlamosítja a színészt a poentírozásra. Korántsem egyszerű feladat úgy játszani, hogy a néző egyik pillanatban nevessen, majd a következő pillanatban sírjon.

Gondoltál már korábban arra, hogy színpadra állítsd a Kabarét?
Igen, korábban már felmerült bennem a gondolata. Négy-öt évvel ezelőtt Lapis Erikával dolgoztam egy darabban, amely kapcsán egy kritika megemlítette, hogy meg kellene rendeznem a Kabarét, Erikával a főszerepben. Ezért is örültem, amikor Dobák Lívia, a Bartók Kamaraszínház művészeti vezetője felkért, erre a nem kis feladatra. Kihívásként élem meg, legbelül tartok is tőle, de kiváló színészekkel dolgozhatok együtt.