Világszerte ünneplik március 21-én a Bábszínház Világnapját, mely évente százezres nézőtömegeket mozgat meg, főként gyermekeket. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a világnap, ugyanúgy mint a mesékben, három napig tart. Naponta két-két előadással várja nézőit az intézmény március 19. és 21. között.
2000-ben, a németországi Magdeburgban szervezett XVIII. Bábművészek Nemzetközi Uniójának Kongresszusán született az ötlet, miszerint ki kellene nevezni egy nemzetközileg elismert bábjátszási világnapot. Végül, 2002-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Atlantában állapodtak meg március 21-ében, és kinevezték a Bábszínház Világnapjának.
A program:
Március 19., 10 és 13 órától: Zián&Kopik.
Azaz két környezet- és gyermekbarát manó. Remek cimborák, és van egy közös vállalkozásuk: a legjobb válogató szakemberek, igazi profikként végzik munkájukat. Mindenre gondjuk van, leginkább a környezetükre. Ők ismerik legjobban a fém-, műanyag- és papírhulladék helyét. Vidáman, felelősségteljesen végzik feladatukat, s mindig van idejük rácsodálkozni az őket körülvevő világra. Játék- és kísérletezőkedvük határtalan. Jelszavuk: „Ne legyünk csoda híján, itt vagyunk mi: Kopik s Zián!" Örömmel osztják meg szakmai tudásukat gyerekekkel, felnőttekkel. Manónyelvük mindenki számára érthető. Az előadást Palocsay Kisó Kata rendezte.
Március 20., 9 óra 30 perctől és 11 óra 30 perctől: Vagabondó.
Karel Čapek meséjének története - mely napjainkban különösen aktuális - egy fiatalról szól, akit rettegett rabló édesapja már egészen kicsi korától kolostorban neveltet. A felcseperedett finomlelkű, jólnevelt ifjú apjának halálos ágyánál ígéretet tesz arra, hogy folytatja a családi hagyományt, és belőle is rabló lesz, a feladat azonban túlságosan nehéznek bizonyul a naiv Vagabondó számára, így többször válik kifosztottá, mint fosztogatóvá, de ez nem tart örökké. Kit nevezhetünk rablónak és mit jelent egyáltalán rablónak lenni? - teszik fel a kérdést az alkotók. Peter Pashov és Zheni Pashova bolgár rendezőpáros előadása egyaránt szól gyerekeknek és felnőtteknek.
Március 21., 9 és 11 órától: Borsszem Jankó.
Az előadás a székely népmesék világából és nyelvezetéből táplálkozik. Az előadás kerettörténetet állít Borsszem Jankó meséje köré, mégpedig főhősünk, Balázska történetét - az ő jellemfejlődését követhetjük végig: megláthatjuk, miként győzi le saját Borsszem Jankója segítségével a benne lakozó félelmeket, s hogyan áll vissza ennek következtében a jó testvéri viszony közötte és nővérei között. Csató Kata előadását a tizennégy év alatti korosztálynak ajánljuk.
Az Vagabondó és a Borsszem Jankó előadások zenéjét Cári Tibor szerezte, akit idén májusban a Színházi Zene Különdíjjal jutalmaz a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Az előadásokat a színház stúdió termében lehet megtekinteni. Naponta, minden második előadás után a nézőtéren levő gyerekeknek alkalma adódik, hogy még egy óra leforgása alatt, a bébszínészek jelenlétében, betekintést nyerjenek a bábjátszás rejtelmeibe.
Forrás: tm-t.ro
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.