Schilling Árpád nyílt levélben reagált arra az interjúra, amelyet Trill Zsolt a Heti Válasznak adott.
Trill Zsolt nyilatkozatáról itt olvashat.
"Zsolt, van a TI és van a MI. Mert Vidnyánszky Attila így akarta. Korábban volt olyan, hogy egyik utálta, vagy lenézte a másikat. De nem volt TI és nem volt MI. Ha csak nem a függetlenekre gondolunk, akik évtizedeken át sem bírták elfogadtatni a kőszínházakkal, hogy nincs két szakma, csak egy. Hogy mennyire nem volt két szakma azt talán jól példázza, hogy amikor évekkel ezelőtt kéréssel fordultatok a magyarországi színházak felé, akkor Sirály előadásunk teljes jegybevételét ajánlottuk fel a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház javára.
Zsolt, ha nem szereted a kettéosztottságot, tegyél ellene. Beszélj Attilával, aki barátod, munkaadód és alkotótársad. Győzd meg őt arról, hogy ne büntesse azokat, akik másképp gondolkodnak, mint ő. Beszélsz vele? Meggyőzöd őt?
„Magunkat fosztjuk meg attól, hogy jót hozhassunk létre együtt" - mondod. Zsolt, határtalan fantáziájú művész vagy, próbálj meg elképzelni valamit. Együtt dolgoztok Debrecenben a Csokonai Színházban, miközben Kósa Lajos helyére egy új polgármester kerül, aki történetesen nagyon rühelli azt, amit műveltek a színházban. Időnként tüntetést szerveznek a színház épülete előtt, ahol Attilát „határon túli magyarként", sőt „ukrán bevándorlóként" emlegetik. Titeket ez méltán sért, főleg, hogy nem áll ki mellettetek a szakma azon része, akiket az új hatalom támogat. Egy törtető rendező bejelenti igényét a színházra, mondván, hogy élete álma az, hogy a Csokonai Színházban rendezhessen. Attila állja a sarat, még indul is a következő pályázaton, de természetesen nem sikerül neki: távozni kényszerül. Jön a törtető rendező és azt mondja Neked, „Zsoltikám, olyan jó színész vagy, olyan kár volna, ha megfosztanál minket attól, hogy valami jót hozzunk létre együtt". Te mit mondanál, Zsolt? Azt, hogy örömmel? Tudod, vannak mások is, akik kötődnek rendezőikhez, igazgatóikhoz. Ilyen van. Jó, hogy van még ilyen. Te nem így gondolod? Szerinted mindegy mi történik, lényeg, hogy színházat játsszunk boldogan?"