Oleszja Sajponova és Rónai András nyerte a VI. Rudolf Nurejev Nemzetközi Balettversenyt, amelyen 19 országból 70 fiatal táncművész mérte össze tudását három fordulóban.
A nemzetközi verseny utolsó körét pénteken rendezték a Művészetek Palotájában, a díjátadó gálát este tartották a Fesztivál Színházban.
Női kategóriában második díjat nem adtak ki, a férfiak között Ho Hjue-sannak ítélték oda. A harmadik díjat két-két női és férfi táncos kapta: Aigern Beketjeva, Maria Missin, Jaszamu Mergalijev és Matej Sust. Grand Prix-díjat a mezőny kiegyenlítettsége miatt nem adtak ki. Fiatal tehetség kategóriában két női táncost, Koizumi Nanát és Korány Adriennt, ígéret kategóriában Niké Afininát díjazták.
Fotó: Kanyó Béla
A nemzetközi zsűrit Charles Jude, a Bordeaux-i Balett igazgatója vezette. A zsűri tagja Aradi Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola professzora, Irek Mukhamedov, a Szlovén Nemzeti Balett igazgatója, Jae Keun Park, a Szöuli Nemzetközi Balettverseny igazgatója, Ludmilla Szemenyaka, moszkvai Nagyszínház vezető balettmestere, Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora és Téri Evelyn, a bécsi Állami Opera Balettiskolájának mestere, a Bécsi Balettverseny igazgatója volt.
Nurejev 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött a világra. A baskír-tatár származású Nurejev tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. 1955-ben már a világhírű leningrádi Kirov Balett iskolájában tanult.
Húszévesen a Kirov Színház szólótáncosa lett (színpadon A hattyúk tavában debütált 1958-ban), így balettkarban sosem táncolt - ezt korábban csak Vaclav Nyizsinszkijnek engedték meg. Nurejev 1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa. A múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta szögre balettcipőjét, kettősük húsz évig kápráztatta el a világot.
Szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt, a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.