70 éves lenne Schwajda György

Ma lenne hetven éves Schwajda György író, egykori színházigazgató.

Schwajda György pályájáról:

Édesapja autófényező, édesanyja szűcs volt. Apja halála után, 14 évesen neki kellett átvennie a családfenntartó szerepét: kezdetben újságkihordással tett szert jövedelemre, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító, a rögös pályaút végén okleveles tűzoltókészülék-ellenőr.
Első darabját Bohóc címmel 23 éves korában írta, nyomban országos színműpályázatot nyert vele. Ennek ellenére csak négy év múlva, 1970-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol 1973-ban diplomázott. A főiskola elvégzése után Szolnokra került dramaturgnak, a város és a Szigligeti Színház később is fontos szerepet játszott életében. 1978-ban a szolnoki színház igazgatója lett, ám amikor nem engedték neki, hogy Shakespeare évtizedek óta nem játszott darabját, A velencei kalmárt bemutassa, tiltakozásul lemondott.
1979-től Szegeden, majd 1985-ig Miskolcon dolgozott dramaturgként. 1985-ben visszatért Szolnokra direktornak, s a színigazgatói székben maradt 1992-ig. Ebben az időszakban kiváló színészeket szerződtetett, s ekkor készítette el García Márquez Száz év magány című regényének színpadi változatát, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak többek között Kolumbiában is. Schwajda György direktorsága alatt zajlott le a Szigligeti Színház nagyszabású rekonstrukciója is, amelynek során a régi színházépület teljesen megújult. 1993-ban az akkor alakuló budapesti Művész Színház művészeti igazgatója lett, 1994-ben azonban szakított a Művésszel, s 1995 márciusában ismét ő vette át a szolnoki Szigligeti Színház vezetését. Igazgatói működésének ötéves időszakában az írói hivatásnak sem fordított hátat, 1996-os, Miatyánk című darabját a színház is műsorára tűzte Darvas Iván és Garas Dezső főszereplésével. 2000-ben, amikor távozott a színház éléről, a Városért Emlékéremmel jutalmazták Szolnokon.
Még szolnoki színigazgatói működése idején, 1998 októberében az új Nemzeti Színház építését felügyelő miniszteri biztossá nevezték ki, majd 1999 márciusában az építkezés kormánybiztosa lett. 2000 szeptemberében az új teátrum felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója lett, 2002 májusáig a színház igazgatója is volt. 2008 júliusától haláláig a kaposvári Csiky Gergely Színházat vezette.
Schwajda György színigazgatói tevékenysége mellett drámaírói teljesítménye is figyelemre méltó, darabjait szívesen tűzik műsorukra a színházak, művei emellett az amatőr színjátszó társulatok körében is népszerűek. Drámáinak hősei jobb sorsra érdemes, de a társadalmi determináltságból kitörni képtelen kisemberek, munkások, lecsúszott egzisztenciák, akiknek kiszolgáltatottságát, kiúttalan helyzetét, kitörési próbálkozásait a szerző részvéttel, ám mégis kritikusan, legtöbbször szatirikus tárgyilagossággal ábrázolja.
Fő munkái a Csoda, a Himnusz, a Miatyánk, A szent család, a Ballada a 301-es parcella bolondjáról. Válogatott drámái 1986-ban kötetben is megjelentek A csoda címmel. 1985-ben publikálta A rátóti legényanya című regényét, amelyből 1988-ban Garas Dezső készített nagysikerű filmet. A Rideg Sándor regényéből készült Indul a bakterház című tévéfilm forgatókönyvét is ő írta.
Schwajda György 2010. április 19-én hunyt el Kaposváron. Emlékére a kaposvári Csiky Gergely Színház drámapályázatot indított, amellyel új magyar drámák születését szeretnék elősegíteni. Az immár harmadik alkalommal meghirdetett pályázat témája ezúttal a kabaré.

A Csiky Gergely Színház nyílt olvasópróbát tart a születésnap alkalmából:
A szerző Csoda című tragikomédiája a következő évad első stúdió-bemutatója. A próbaidőszak 2013. március 26-án, kedden 11.00 órakor kezdődik egy nyilvános olvasópróbával, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Csodát a szerző fia, Schwajda Gergő rendezésében láthatják majd.
Mivel csak meghatározott létszámú néző fér be a próbára, kérjük, hogy érdeklődésüket jelezzék a következő elérhetőségeken:
Vigh Éva vigh.eva@csiky.hu
20/328-8011