Bodrogi Gyula ennyi idő után is kíváncsi arra, milyen utakat járhat be együtt a közönséggel. Saját bevallása szerint emiatt is döntött úgy, hogy a vezetőváltás után a Nemzeti Színház tagja marad. Lapszemle.
“Az egész életünk a színházról szól, az emberi játékokról. Elengedhetetlen szükséglet az ember életében, épp ezért mindig emlékeznünk kell arra, ami örök érvényű” – kezdte szavait a Nemzet Színésze, aki idén a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége lesz.
“Évek óta részt veszek a seregszemlén. A POSZT nagyon jó alkalom arra, hogy a színházi szakma és a közönség még jobban megismerje egymást, hogy az emberek képet kapjanak arról, hol is tart éppen a magyar színházi kultúra. Az, hogy a színházi szakmán belül egyre erősebben érezhető egy szakadás, egyre nehezebb a párbeszéd, az azt mutatja, hogy az élet minden területén ezzel küszködünk. Pedig a színházban a párbeszéd mindig szent” – fejtette ki Bodrogi Gyula a Magyar Nemzetnek. Bodrogit a Nemzeti-pályázatról is kérdezték. Ennek kapcsán elmondta, azt vallja, hogy nincs értelme az álszent módon működő pályáztatási rendszernek, hanem kulturális döntéshozóknak fel kell vállalniuk, hogy közvetlenül történjenek a kinevezések. “A hatvankét év alatt, amióta színpadon vagyok, rengeteg igazgatóváltást éltem meg, de ez, ami jelenleg a Nemzeti Színház körül zajlik, eddig nem volt jellemző. Volt idő, amikor a színész volt a legfontosabb, csak vele foglalkoztak, volt, hogy a rendező került az érdeklődés középpontjába. Az utóbbi időben az igazgatás lett nagyon kapós, régen szinte senki nem tudta, hogy kik is vezetik a színházakat. Én mindezzel ellentétben úgy gondolom, hogy mindig az előadásoknak kell érdekeseknek lenniük, azoknak a történeteknek, amelyekkel szólni kívánunk a közönséghez. Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert egyaránt azt nyilatkozták, hogy elismerik egymás munkásságát, ennek ellenére egyesek állandóan generálják a feszültséget a színházi élettel kapcsolatban. Ez maga is színház: ez most jó apropó arra, hogy egymást még jobban tudjuk szidni, és ennek vajmi kevés köze van magához a színházművészethez” – vélekedett Bodrogi Gyula, aki szerint egyesek, akik közvetlenül nem is tartoznak a színházi élethez, most úgy viselkednek, mint amikor a futballhuligánok egymásnak esnek - a focitól függetlenül.
Bodrogi arról számolt be, nagyon szeret Alföldi Róberttel dolgozni és nagyon érdekli Vidnyánszky Attila miként gondolkodik a színházról, milyen formai megvalósításokkal dolgozik, ezért is marad a Nemzetiben.