Március 22-én mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház a Rigolettót; az operát Giuseppe Verdi születésének bicentenáriuma alkalmából tűzte műsorra a színház, Juronics Tamás rendezésében.
Darabismertető:
A hajbókoló udvaroncok véget nem érő mulatozásaitól hangos a mantuai herceg palotája. Ezúttal az a legfrissebb újság, hogy Rigoletto, a púpos udvari bolond szeretőt tart, akit egy félreeső utcában rejteget a világ szeme elől. Ekkor megérkezik Monterone, aki leánya elrabolt becsületét jött számon kérni a hercegtől. Rigoletto gyilkos gúnnyal teszi nevetségessé az apa fájdalmát, aki szörnyű átkot szór az udvari bolond fejére…
Az opera szövegkönyve Victor Hugo Le roi s’amuse című drámája alapján készült. A librettót Verdi vázlatai alapján Piave készítette el. Sajnos nemcsak az írónak gyűlt meg a baja annak idején a cenzúrával, de Verdinek is, ugyanis megengedhetetlennek találtatott, hogy egy uralkodó ilyen méltánytalan és „frivol” beállításban szerepeljen a színpadon.
Nem vitás, hogy Verdi zenéje a Rigolettótól kezdve teljes pompájában ragyog. A melódiák kifogyhatatlan, áradó bősége páratlan kifejezőerővel gazdagodik. Ennek köszönhető, hogy az 1852. március 11-i bemutató sikere minden képzeletet felülmúlt.
A mantuai herceg szerepében László Boldizsár, illetve Balczó Péter, Rigolettóként Kelemen Zoltán és Réti Attila, Gilda alakjában pedig Szemere Zita és Kovács Éva látható.
Alkotók az előadásról:
Juronics Tamás:
"A darabban gyakorlatilag mindenki bizonyos szempontból elítélhető. Ezzel együtt mikor megismerjük az egyes emberek sorsát, valahogy megértjük őket, megértjük cselekedeteiket. Nagyon mások vagyunk; más motivációkkal, más körülmények között veszünk részt az életben, és ezek a motivációk és körülmények képesek igazolni cselekedeteinket saját sorsunk tükrében, még akkor is, ha egy tisztán morális rendszerben ezek a cselekedetek elítélendők. Számomra ez az egyik legfontosabb üzenete a darabnak." (Forrás: Délmagyarország)
Szemere Zita:
"Az utolsó pillanatban értesültem róla, hogy meghallgatást tart a Rigoletto bemutatójára készülő szegedi színház. Szerencsére korábban már tanulgattam Gilda szerepét, így azonnal jelentkeztem. Emlékeztek rám a versenyről is. Hihetetlen boldogság, hogy lehetőséget kaptam, végre megmutathatom magam. Gilda életem első szerepe. Rengeteget köszönhetek Pál Tamás karmester úrnak és a szegedi kollégáknak, akik sokat segítettek a felkészülésben. Bár Gilda nehéz és nagy szerep, de nem terheli meg a hangomat, ami háromvonalas H-ig fut. Ez egy adottság, amit a jóistentől kaptam, rajtam múlik, mit tudok majd kezdeni vele." (Forrás: Délmagyarország)
Fotók: szinhaz.szeged.hu
Rigoletto
opera három felvonásban, olasz nyelven
Írta: Giuseppe Verdi
szöveg: F. M. Piave
A mantuai herceg László Boldizsár / Balczó Péter
Rigoletto Kelemen Zoltán / Réti Attila
Gilda Szemere Zita / Kovács Éva
Monterone Cseh Antal / Kiss András
Ceprano gróf Andrejcsik István / Koczor Kristóf
Ceprano grófné Dobrotka Szilvia / Nánási Helga
Marullo Szélpál Szilveszter / Tarnai Dávid
Borsa Börcsök Bálint / Herczeg Ferenc
Sparafucile Altorjay Tamás / Kiss András
Maddalena Laczák Boglárka / Kálnay Zsófia
Giovanna Szonda Éva
Porkoláb Taletovics Milán
Apród Somogyvári Tímea Zita
Díszlet- és jelmeztervező: Kentaur
Világítástervező: Stadler Ferenc
Karigazgató: Kovács Kornélia
Súgó: Zsoldos Anikó
Ügyelő: Kürtös Petra
Zenei asszisztensek: Herczeg Ágnes, Rákai András, Zalánki Rita
Rendezőasszisztens: Nagy Bernadett
Játékmester: Toronykőy Attila
Vezényel: Pál Tamás / Gyüdi Sándor
Rendező: Juronics Tamás
Közreműködők:
a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.