Az utolsó tekercs - Beckett-bemutató Lukáts Andorral

Samuel Beckett: Az utolsó tekercs című monodrámáját mutatja be április 12-én a Sanyi és Aranka Színház, Lukáts Andor szereplésével, Babarczy László rendezésében.

Darabismertető:

Samuel Beckett Az utolsó tekercs című, 1958-ban írt darabja egy Krapp nevű férfiról szól, aki születésnapjának "szörnyű eseménye" alkalmából minden évben szalagra mondja az elmúlt év fontosabb eseményeit, hogy ily módon megőrizhesse emlékeit azokra az időkre, amikor már nem lesz több hely az emlékezetében. A 69 éves öregember újra meghallgatja az általa 39 éves korában rögzített, még korábbi önmagáról szóló szalagot, de már nem sikerül megértenie a felvételt. Beckett különös darabja a Krapp emlékei és rögzített emlékei közötti ellentmondásokról, valóság és érzékelés egybehangolásának képtelenségéről szól.

Babarczy László a darabról:

"(...) Az utolsó tekercset valamikor régen olvastam, és láttam is egy előadását az Egyetemi Színpadon a hatvanas évek elején. Akkor nem teljesen értettem, hogy miről van szó. Azok a darabok, amelyeknek titkuk van számomra, különlegesen érdekelnek. Ezért javasoltam Andornak, hogy csináljuk Az utolsó tekercset, és tetszett neki az ötlet. Ez gépelve összesen tizenhárom oldal, tehát rövid mű. Ugyan nagyon-nagyon lassan kell játszani, de akkor sem lehet több 40-45 percnél. Eleinte azt gondoltuk, hogy keresünk hozzá még valamit, de egyre világosabb lett, hogy fölösleges. Én nagyjából 8-10 nappal ezelőtt meg is értettem a darabot. Vagy legalábbis azt hiszem, megértettem. Ugyanis az hihetetlenül összetett és sokrétegű. Van rajta mit megfejteni. (...)

Krapp nem fogadja el azt az életstratégiát, amit nem csak harminc évvel, hanem sokkal régebben is folytatott. Több rétegben folyik a visszaemlékezés, hiszen a visszahallgatott magnófelvételen is emlékezik egy korábbi időszakra, és aztán a kommentárjaiban további időszakok merülnek fel. Lényegében az öregember egész élete benne van a történetben. Az egész élete föl van dolgozva valamilyen formában. Most azért óvatoskodom, mert nem akarom kibökni, hogy szerintem miről szól a mű, de valóban itt, ebben az öregkorban szakít valamivel. Tulajdonképpen az egész addigi életstratégiájának leglényegesebb elemeivel, mert rájön arra, hogy tévedett. De innentől tabu a téma, és tessék a nézőknek maguknak rájönni, hogy miről van szó. Mert természetesen akkor dolgoztunk jól, ha ez kiderül.” (A teljes interjú itt olvasható.)

Fotók: Várkonyi Tímea