Köles Ferenccel, a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagjával készített interjút az Új Dunántúli Napló. Szemléztük.
Az Új Dunántúli Napló cikkéből:
"Nagy reményekkel érkeztem, mert mifelénk Pécs 'Nyugatnak' számított, másként öltözködtek erre az emberek és más volt a mentalitásuk is. Debrecenben egyébként ma is sokkal közvetlenebb mindenki, ha keresel egy címet" - mesélte Köles Ferenc, aki másfél évtizede költözött Debrecenből Pécsre. "Amikor idejöttem, úgy búcsúztam, hogy szevasz poros Debrecen, jövök napsütötte Pécs. Nem mondom, hogy csalódtam, de egy kicsit megtorpant bennem az élmény" - fogalmazott a színész.
"Otthon középiskolásként úgy éreztem, nem történik semmi, csak átfut időnként a városon az északi szél. S miután szó sem volt arrafelé kiülős, pálmafák alatt hesszelős hangulatról, ezért a generációm és az utánunk jövők aktivizálódtak. Ilyen helyzetben nem is igen lehet mást csinálni, mint művészetet, ha azt akartuk, hogy valami történjen" - emlékezett Köles Ferenc.
Fotó: terasz.hu
A színész úgy véli, Pécs egy ékszerdoboz, "el lehetne adni üveggömb alatt souvenirnek. Vannak kiváló adottságai, ám mindehhez nagyfokú renyheség, töppedtség társul: a nyár mindig meleg, a sör meg hideg, s itt jól elvannak az emberek."
A város kulturális életéről a pécsi színház tagja így szólt: "Ami itt kétezer év alatt felhalmozódott, az végre a sokat bírált kultúrfővárosi esztendőben szépen és tematikusan a helyére került. Persze az más kérdés, hogy mind a mai napig nem sikerült még bekapcsolni a város vérkeringésébe a Zsolnay-negyedet és környékét." Arról is beszélt, hogy neki már a család a legfontosabb, és két kicsi gyerekkel nincs jobb hely Pécsnél az egész országban.
Köles Ferenc elmondta, a kultúrának be kell törnie a terekre, az emberek közé, példaként a Gyárturisták nevű flashmob-akciót említette. "Ami jó, azt vállalni kell, szeretni és nevelő szándékkal népszerűsíteni. A művészet minden területen teszi a dolgát, de kicsit öncélúan, kockázatmentesen. Szóval sokkal több, civileket mozgósító szabadgondolkodó csapatra lenne szükség, mert nagyon elszalad mellettünk a világ, ha megelégszünk annyival, hogy ezt a várost mindig csak kívülállók fotózzák!" - hangsúlyozta a színész.
A teljes interjú az Új Dunántúli Naplóban olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.