Közeleg a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában

A 2012-13-as évadban is folytatódik a Thália szervezésében a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje. 2013. május 15-19. között 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható

A rendezvény elsődleges és legfontosabb célja, hogy úgy kínáljon bemutatkozási lehetőséget a határon túli színházak számára, hogy a hazai színházszerető közönségnek Budapestre hozza, és pár nap alatt egy helyszínen elérhetővé teszi a határon túli magyar társulatok által létrehozott kulturális értékeket. 
Ezen kívül kiemelten fontos, hogy a Szemle egy szakmai fórum keretében lehetőséget kínál a társulatok színházszakmai eredményeinek megismerésére, tapasztalatcserére, mely reményeink szerint hatékonyan segíti a szakma fejlődését, megújulását. Az idei évben meghívást kapnak a színházak vezetői és az itthoni döntéshozók, az aktuális gondolatok megvitatására. Ilyen eszmecserére már jó ideje nem volt példa, bár az igény rá jelentős.
A tavalyi szemléletből kiindulva, ismét a színházak ajánlására történt a program összeállítása.
Az idei fesztiválprogramot tekintve az 5 napos rendezvényen, 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható.

A programról részletesen:
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadása – Székely Csaba: Bányavakság, rendező: Sebestyén Aba
A Bányavakság egy trilógia középső része: az első rész a többszörösen díjazott Bányavirág (Vilmos-díj - Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás - POSZT 2012, Vidor Fesztivál 2012, A legjobb dráma - Színházi Kritikusok Céhe 2012), a harmadik pedig az Örkény Színház drámapályázatának győztese, a Bányavíz.
A 2011-ben Szép Ernő-jutalomban részesült szerző trilógiájának valamennyi része ugyanazon a kis erdélyi bányásztelepülésen játszódik, de más szereplőkkel és más problémakörrel. Míg a Bányavirágban az alkoholizmus, a munkanélküliség és az ezekből fakadó öngyilkosság volt a középpontban, a Bányavakságban a politikai korrupció és az idegengyűlölet témája köré szerveződik a történet. A Bányavíz című darabban az egyház és a pedofília problémaköre kerül előtérbe.
A Bányavakság fontos kortárs magyar dráma, megkerülhetetlen kérdésekről beszél, egyszerre erdélyi, magyar és egyetemes, mindemellett remek formában, humorral. A Bányavakság szereplői hús-vér szörnyetegek, akiknek vannak érzelmeik, szeretik hozzátartozóikat, aggódnak rokonaik sorsáért, és életük egyik legfontosabb feladata széthulló családjuk összetartása. Éppen ezek az emberi célok semmisülnek meg az elkövetett bűnökben, a bűnözésben.
Bár a téma tragikus, krimibe illő, Székely Csaba az első részből már megismert módon sok humorral mutatja be.

Fotó: Rab Zoltán

Kézdivásárhelyi Városi Színház – Goldoni: Bugrisok, rendező: Balogh Attila
A darabot Balogh Attila sepsiszentgyörgyi származású fiatal színész, rendező, az UNITER 2012-es debüt-díj jelöltje vitte színre Benedek Zsolt dramaturg, György Eszter jelmeztervező és Golicza Előd díszlettervező segítségével.
A comedia dell arte és a keleti színház izgalmas, tökéletesen kimunkált előadása.
A papucshős, a kalapot viselő asszony, a csonka család, a nemek és a nemzedékek egymáshoz való viszonya családon belül és kívül, mit sem változott az utóbbi két és félszáz évben. Lucietta és Filippetto, a két ifjú velencei szerelmes ugyanazokkal az akadályokkal küzd, mint korunk fiataljai, akik napi szinten megvívják csatáikat a "bezzeg az én időmben" jelmondata mögé felsorakozó idősebb generációval. A Bugrisok jelenkori nézője meglepődve veheti tudomásul, hogy a több mint 250 évvel ezelőtt írt vígjátékban bemutatott családok oly módon vannak megrajzolva, hogy a szemünk elé táruló kép, szinte megszólalásig hasonlít korunk családjaihoz.


Komáromi Jókai Színház – Ballek: A hentessegéd, rendező: Rastislav Ballek
A Ladislav Ballek regényéből készült, A hentessegéd című színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, akinek leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet, Volent Lančaričot, aki révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás irányába. Riečan, aki még ki sem heverte a háború megrázkódtatásait, nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. Számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez. Felesége és lánya azonban nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. Ám ez nemcsak divatot, hanem egyfajta erkölcsi züllést is jelent.
Főszerepben a Jászai-Mari díjas Fabó Tiborral.

Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Molière: A fösvény, rendező: Bocsárdi László
Molière A fösvény című vígjátékát Bocsárdi László állította színpadra. Bocsárdi romániai magyar Jászai Mari-díjas (2003) rendező, színházigazgató, a romániai és az összmagyar színházi élet egyik legfontosabb rendezője.
Főszereplő: Pálffy Tibor romániai magyar színész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, Jászai Mari-díjas (2004). A tavalyi évadban Trill Zsolt méltó partnerének bizonyult Vidnyánszky Attila, Az ember tragédiája rendezésében, Lucifer szerepében.
Fösvénynek lenni annyi, mint magányosnak lenni. Fontosabb a saját érdek, mint a „közösségi”, még akkor is, ha a közösség kifejezés alatt, jelen esetben a családot értjük. Egy méltán „Fösvény-nek” kikiáltott ember meghasonulása és története, olyan körülmények között, ahol a pénz fontos, de nem a legfontosabb, hiszen a szerelem nem ismer akadályokat, és eszközöket. Gyermeki engedetlenség-e az, ami az egyén boldogulásának eszköze a szerelem útján, és a szerelem feljogosíthat-e a gyermeki engedetlenségre? Generációs vita, amelyben a régi és új erkölcsök vívnak meg egymással.

Fotó: Barabás Zsolt

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – Szálinger Balázs: Köztársaság, rendező: Telihay Péter 
Az Évad Legjobb Magyar Drámája 2012-ben. Az ősbemutatót Székelyudvarhelyen tartották 2013-ban. A Köztársaság szépen illeszkedett, a mostanában igen népszerű közéleti költészet műfajába, lévén közéleti-politikai kérdésekkel foglalkozik, de meg is haladja azt. A három külön részből álló, és részenként más-más műnemben íródott könyv (alcíme is ez: líra, dráma, epika) igazi monstrum: van benne egy szinte önálló kötetre is elegendő vers, egy Krisztus előtt 75-ben játszódó dráma, a Köztársaság (ezt díjazta most a dramaturg céh) és egy elbeszélő költemény, a Háború, amely a harmadik világháborúban játszódik.
A szerző számos díjjal és elismeréssel jutalmazott fiatal szerző, József Attila-díjas (2010).
A rendező Telihay Péter, népszerű rendező, színész dramaturg. Számos sikeres rendezése volt országszerte. 1999-ben megkapta a színikritikusok különdíját.

Stúdió előadások:

Zentai Magyar Kamaraszínház – Carole Fréchette: Simon hét napja, rendező:Vukosavljev Iván
Simon Labrosse munkanélküli, de ötlete annyi, mint a tenger! Nap, mint nap új foglalkozást fedez fel magának, hogy végre egyenesbe kerüljön. De hiába végtelen kreativitása, tervei sorozatban kudarcba fulladnak. Simon mégsem adja fel, mert jól tudja: akármilyen könyörtelen legyen vele a sors, mindig van remény. Ezúttal barátaival, Leóval és Nathalie-val egy színházi előadás megrendezésén fáradozik, melyben hét napot mutat be életéből. Simon abban reménykedik, hogy próbálkozásai láttára (melyekben egymást követően magánközönséget, érzelmi kaszkadőrt, gondolatbefejezőt, lelkiismeret-könnyítőt végül pedig egodicsérőt alakít), a publikum felismeri munkája hasznosságát, és segít megfeneklett életén.

Fotó: Horváth Zsolt

Szabadkai Népszínház Magyar Társulata – Tasnádi István: Tapasztalt asszony
A színlap öndefiníciójánál, miszerint "gender revü", nehéz lenne jobban körülírni, hogy micsoda is a Tasnádi István által írt és Szabadkán megrendezett előadás. Revü, mert nem egy stílusban, nem egy műfajban, nem egy történetet beszél el, hanem az abszurdtól a dokumentumszínházig mutat meg jeleneteket - a gender, a társadalmi nemek témájában. A hol kurrens társadalmi kérdésekről (mint a kórházi/otthonszülés vagy az erőltetett nemzetszaporulat), hol banális helyzetekről (lánybúcsúról, tejfakasztó buliról), hol fiktív vagy valós életvezetési praktikák ismertetéséről, hol pedig női sorstörténetekről szóló jelenetek végül nem feminista, nem is anti-hímsoviniszta hangszínt kapnak, legfeljebb sztereotípia-elleneset: emancipacifistát.

Fotó: Kovács Attila

Yorick Stúdió – Kocsis István: A tér (monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelméről és szerelmeiről), rendező– dramaturg: Török Viola
Bolyai János: Sebestyén Aba
„A tér tudománya mégiscsak elég szép marad. Éppen a dolog természetében rejlik, hogy ez logikai következtetések útján nem ismerhető fel, csak közvetlen szemlélet alapján. Sőt még az angyalok számára is hozzáférhetetlen marad, ha közvetlenül ki nem tapasztalják. Csak egyetlen olyan lény van, kinek szemlélete előtt az egész természet nyitva áll: Isten, a tér mestere.”
Az abszolút térelmélet matematikai megalkotója Bolyai János ezúttal filozófusként jelenik meg Kocsis István monodrámájában és a gondolkodó alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi a helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR”-nek nevez.
A világot „másként látó geométer” az emberiség „üdvét” tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen „ÉN” csillagként alakuló felfedezése.
Sebestyén Aba a színpad terében és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül, mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt.


Előadóest:

Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – Dsida-est „…nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” szerkesztő-rendező: Szugyiczky István. 
A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek, Csutak Rékának és Bogdán Zsoltnak, illetve a Harag György Társulat színművészének, Kovács Évának a közreműködésével.
Az időrendi sorrendbe illesztett költemények és levélrészletek a Dsida Jenő életútját is bemutatják.


Bővebb információ: www.thalia.hu