Naftalin - Esztergályos Cecíliával Kecskeméten

Heltai Jenő Naftalin című komédiáját a Mohácsi testvérek átiratában láthatja a kecskeméti közönség áprilistól. A darabot Cseke Péter rendezte, a megcsalt férj szerepében Szikszai Rémusz lép színre.

Cseke Péter rendező a darabról:

- Bár Heltai Jenő színházi művei közül A néma levente a legismertebb, a maga nemében a Naftalin is kiváló alkotás. Megkedveltem ezt a történetet, amely a századfordulón - 1908-ban - íródott, mégis nagyon aktuális, ma is hű képet ad a világról – hangsúlyozta Cseke Péter színházigazgató, a darab rendezője.

- Az előadásunk is ezt a korszakot idézi meg így talán erősebb lesz a görbe tükör, amelyet a szerző az elvesztett értékeknek, az erkölcsi tisztátalanságoknak, az emberi butaságnak állít. Amellett, a Naftalin egy nagyon szórakoztató, francia vígjátéki elemeken nyugvó darab. Számos jellem-, és helyzetkomikum gazdagítja. A mi előadásunk egyik érdekessége az lesz, hogy nem az eredeti Heltai-művet vettem alapul, hanem a Mohácsi-testvérek átiratát. Amikor ugyanis a Naftalin megrendezésére készültem, éreztem néhány dramaturgiai nehézséget Heltai Jenő színdarabjában. Mohácsi János és Mohácsi István változata helyenként már az abszurditásig csavarja a jeleneteket, így nagyon megtetszett ez a verzió, melynek felhasználására örömmel adtak nekem engedélyt. Természetesen kihagytam belőle azokat a jeleneteket, amelyek érezhetően egy másik színház társulatára lettek írva – ezeket nem lett volna értelme reprodukálni. Emellett egy kicsit lerövidítettem. Így született meg egy olyan kétrészes mű, amely véleményem szerint jól megáll a lábán, nagyon mulattató, de ugyanakkor elgondolkodtató is.

- Hogyan válik a szekrény a történet főszereplőjévé?
- Egy fiatal feleség, Terka megcsalja az urát, és hogy le ne bukjon, a szeretőjét egy naftalinszagú szekrénybe zárja. De akkor kezd igazán bonyolódni a történet, amikor a fiatalasszony édesapja ugyanabba a lakásba hozza fel a szerelmét, és a lányához hasonlóan ő is a szekrénybe zárja a hölgyet. A szekrényajtót hol Terka férje, hol édesanyja nyitogatja. Azután megérkeznek az új albérlők, és onnantól elszabadul a pokol… 
- Az előadás egyik szerepében egy közkedvelt és elismert színészt láthatunk. Miért esett Esztergályos Cecíliára a választása?
- Cecília régi nagy kedvencem, és egyben személyes jó barátom. Régóta gondolkodtam azon, hogy milyen szereppel csábítsam Kecskemétre játszani. Korábban egy másik előadásunkba szerettem volna meghívni, de az a tervem meghiúsult. Kabóczáné, az albérlő szerepéről viszont úgy éreztem, hogy neki való. Kiváló művész, és egy igazi nagy bohóc – biztos vagyok benne, hogy a kecskeméti közönség is nagyon fogja szeretni ebben a szerepben – tette hozzá Cseke Péter.
- Említette, hogy a keletkezése korában szeretné tartani a cselekményt, Milyen díszletet képzelt el hozzá?
- Tihanyi Ildikó díszlet és jelmeztervezővel egy századfordulós polgári lakás miliőjét teremtjük meg a korabeli divatot idéző bútorokkal, és egy jellegzetes szekrénnyel – hiszen a szekrény valóban főszereplője ennek a bohózatnak. A végére egy apró meglepetést is tartogatok a közönségnek a díszletelemeket illetően, de erről egyelőre többet nem árulhatok el. Jöjjenek el, és nézzék meg az április 5-ei bemutatón!

Szikszai Rémusz válaszolt:
Dr. Szakolczay Bálintot, Terka férjét játszom ebben a bohózatban, aki – a Naftalin többi szereplőjéhez hasonlóan – legalább annyira együgyű, mint amennyire megvan a magához való esze. Az ehhez hasonló vígjátékokra jellemző, hogy a figurák elrajzoltak: egy adott típus karikatúráiként jelennek meg. Bálint karakterében a hiszékenység és a butaság kerül előtérbe – hangsúlyozta Szikszai Rémusz színművész.

– Felmerül a kérdés, hogy mitől válik ilyen hiszékennyé valaki? Miért akarja Bálint olyan erősen elhinni, amit a felesége állít? Ha nem figyelünk másra, csak önmagunkra, akkor könnyebb elhitetni velünk bármit. Emellett sokkal egyszerűbb azonosulni a hazugsággal, ha az jobban megfelel az önmagunkról kialakított világképnek, mint a rút valóság. Ebből rengeteg helyzetkomikum adódik a darabban. 
Bálint is bekerül a történet középpontjában álló szekrénybe?
Nem, ő az egyetlen, aki nem bújik el a szekrényben.

Viszonylag ritkán látni téged vígjátékokban. Ennek mi az oka?
A magyar irodalomban megvan ennek a műfajnak a hagyománya olyan klasszikusokkal, mint Molnár Ferenc vagy Szép Ernő művei – ezek közül korábban volt szerencsém többet is eljátszani. Szerepeltem a Naftalinhoz szerkezetileg nagyon hasonló angol darabban, a Még egyszer, hátulról című vígjátékban is. Ugyanakkor a komédia műfaja egy kicsit távolabb áll tőlem, legfőképpen azért, mert ritkán adatik meg. Szabadúszóként dolgozom, és legtöbbször komolyabb hangvételű darabokban, tragédiákban kapok szerepet. Éppen ezért kihívást jelentő feladat volt számomra a Naftalin próbafolyamata itt, Kecskeméten. Vígjátékot játszani eleve sokkal nehezebb, hiszen jó ízléssel el kell találni, mi az, amin nevetni lehet, de a túlzásokkal együtt is hihető marad – nyilatkozta honlapunknak a színművész.
Milyen szerepek várnak még rád a Naftalin bemutatója után?
A KoMa Bázison mutatjuk majd be a Lángolj című darabot, amely az 1968-as eseményeket dolgozza fel – ebben az előadásban egy nyomozót alakítok. Azután az Orlai Produkcióval Szentendrén fogjuk játszani a valaha nagy sikert aratott film, a Római vakáció színpadi változatát. Ez az előadás ősztől a Belvárosi Színház műsorán szerepel. A következő évadomról még keveset tudok, de annyi biztos, hogy egy új szerepben ismét találkozhatnak majd velem a kecskeméti nézők is.

Heltai Jenő: NAFTALIN
Dr. Szakolczay Bálint:  SZIKSZAI RÉMUSZ
Terka, a felesége:  TÉBY ZITA
Laboda Péter:  CSÉMY BALÁZS
Dr. Csapláros Károly:   DUNAI TAMÁS
Manci, a felesége:  SÁRA BERNADETTE
Kabóczáné:  ESZTERGÁLYOS CECÍLIA
Ilka:  KRAJCSI NIKOLETT e.h.
Milka:  DOBÓ ENIKŐ e.h.
Patkány Etus:  DANYI JUDIT
Kapronczay Tamás:  FARKAS ÁDÁM
Házmester:  KISS JENŐ
Rendező: CSEKE PÉTER
Díszlettervező, jelmeztervező:  TIHANYI ILDIKÓ
Dramaturg: MOHÁCSI ISTVÁN
Zenei vezető: KÁROLY KATI
Súgó:  ARATÓ ANDREA
Ügyelő:  BERKI ZOLTÁN
Rendezőasszisztens: FRIGYESI TÜNDE
Bemutató: 2013. 04. 05.

Az interjúkat Bera Linda készítette