Jelenetek egy Operett Fesztiválból

Hagyományteremtő nemzetközi rendezvény helyszíne a Budapesti Operettszínház. Április 8 és 29 között több ország, 11 zenés produkciója szerepel az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál műsorán. Az előadások mellett az Operettszínházban workshopot is szerveztek színésznövendékek számára.

A sikeres német, román, orosz és erdélyi produkciók mellett, az Operettszínház előadásai is szerepelnek az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál műsorán. Kerényi Miklós Gábor főigazgató elmondta, hagyományteremtő szándékkal indították útjára a fesztivált, amelyen a zenés színház több irányzata kap lehetőséget a bemutatkozásra. A tervek szerint évről évre egyre több ország és még több produkció kapcsolódik be a rendezvénybe, amely Budapest és Magyarország egyik embelmeatikus kulturális eseményévé válhat. A Budapest Operettszínház és Kerényi Miklós Gábor kezdeményezését rendkívül nagyra tartja a Csíki Játékszín művésze, Fülöp Zoltán, aki Ebenézer Scrooge-et alakítja az Isten Pénze című darabban, amely a I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál nyitóelőadása volt.

Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház igazgatója, Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya és Jurij Schwarzkopf, a szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója a színházban tartott fogadáson 2013. április 13-án.

„Rendkívüli volt a darab és a csíki társulat fogadtatása az Operettszínházban. Az Isten Pénzét teltházzal játsszuk már fél éve Csíkszeredában, ami a 450000-es városban, előadásonként 350-400 nézőt jelent. A hétfői, budapesti előadás, a közönség reakciója azonban túlszárnyalta mindent képzeletünket. Ebből az is kiderült számomra, hogy a musical egy vájt fülű, a zenés színházra fogékonyabb közönség számára teljesen mást jelent. Erdélyben is nagy siker az Isten Pénze, a nézők nagyon szeretik, de itt Budapesten a finomabb rezdülésekre is reagált a közönség” – fogalmazott Fülöp Zoltán, aki kiemelte azt is, bár a közönség mindenhol más és más, egy darab fogadtatása elsősorban a társulaton, a színészek játékán múlik. „Érezni lehet a különbséget az itteni és az otthoni közönség között, ám a nézők reakciója mindig tőlünk függ: ahogyan mi játszunk, úgy jön velünk a közönség, ha meg tudjuk fogni a nézőket az első pillanatban, végig velünk vannak az előadás alatt, ha nem, akkor keserves a munka a színpadon” – véli a csíkszeredai művész. Az Isten pénzét a Csíki Játékszínben az Operettszínház rendezője, Somogyi Szilárd állította színpadra, aki visszatérő vendég az erdélyi színházakban, Fülöp Zoltánnal azonban először dolgoztak együtt.

„Szilárddal ebben a darabban találkoztunk először, bár előtte is sok jót hallottam róla, a munkájáról. Kicsit tartottam is tőle, mert azt beszélték róla, hogy nagyon tud!” – mondta Fülöp Zoltán, aki örül, hogy erről személyesen is meggyőződhetett. „Szilárdnak a kisujjában van a zenés műfaj. Nagy örömömre ősszel ismét együtt dolgozhatunk Csíkszeredában, ahol a Somogyi Szilárd Ábrahám Pál Viktória című operettjét rendezi, és azt mondta, hogy ebben a darabban is számít rám” – mondta a színművész, aki pénteki Operett Gálán is fellépett, ahol a Hegedűs a háztetőn című musicalből, Tevje dalát énekelte. Fülöp Zoltán elárulta, hogy szabadidejét Budapesten városnézéssel tölti, ugyanis vele van a kislánya is, akinek meg szeretne mutatni minden zugot.

Erdélyből nem csak a Csíki Játékszín hozott előadást a fesztiválra, a Kolozsvári Magyar Opera a Cirkuszhercegnőt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói pedig Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának zenés feldolgozását mutatták be. A vendéglátó színház Pesti Broadway Stúdiójának növendékei is részt vettek a fesztiválon, Pintér Béla Parasztoperáját adták elő. Az ifjú színésznövendékek számára az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál keretében workshopot is szerveztek, amelyen megismerhették egymást, a különböző színházi hagyományokat, illetve eszmét cseréltek a zenés - és prózai színház közötti különbségekről, egyezésekről, átfedésekről.

A Workshop első részében, amelyet Angyal Márta és Somogyi Szilárd vezettek, a fiatal színészek megismerkedtek egymással, különböző stílusgyakorlatokban vettek részt, csoportokban dolgoztak - többek közt rövid állóképekben mutatták be az Operettszínházban futó különböző darabokat, a brosúrán található leírás alapján – a közös munka egyben remek szórakozás is volt a fiatal színészek számára. A pár perces bemutatók, pedig mini performanszként is megállták a helyüket.

„Kíváncsian vártuk a workshopot, előző nap megnéztük a Parasztoperát, a Broadway Stúdiósok vizsgaelőadását, akikkel együtt vettünk részt a Workshopon. Nagyon jó volt a légkör, senki sem feszengett, hamar megtaláltuk a közös hangot a stúdiósokkal. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a színészképzés inkább próza-orientált, a stúdiósoknál értelemszerűen a zenés színházi műfaj kerül előtérbe; nálunk nem jut elég idő a hangképzésre, mozgásra, itt pedig kevesebb idő jut a prózai-színészmesterség képzésre, ideális lenne a kettőt vegyíteni, hogy mindkettő megfelelő arányban legyen jelen a képzésünkben. Többek közt ezt is igyekeztünk ma kipróbálni, ha csak rövid időre is”  - mondta Bogár Barbara, aki a Marosvásárhelyen tanul színészetet.

„Igazából a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a „zenés színészmesterség” csupán egy tantárgy a sok közül. Ezért véletlennek is mondható, hogy a vizsgaelőadásunk, a Bernarda Alba háza ilyen sikeres lett, hogy repertoárba került, és ilyen sok helyre eljutunk vele, többek közt most Budapestre is” – tette hozzá Barbara, aki szerint Erdélyben is kedvelik a nézők a zenés színházat, de az még gyerekcipőben jár, mert kevés az olyan szakember, aki fel tudná virágoztatni ezt a műfajt. „Nálunk az egyetemen sincsenek szakosodott tanárok, rendezők, pedig úgy gondolom, szükség volna arra, hogy teret nyerjen a színházi képzésben és a színházak repertoárjában a zenés műfaj" – véli a Barbara, aki úgy gondolja, a közelmúltban tapasztalható némi fejlődés is. „Egyre több helyen igyekeznek biztosítani a feltételek egy színvonalas musical vagy operett színpadra állításához, marosvásárhelyi színházban például már rendes zenekarral játszanak musicalt, amire eddig nem volt példa” - mondta a fiatal színésznő, aki szerint a budapesti workshop nagyon tanulságos volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói számára, és hasznát fogják venni további munkájuk során.

A workshop második részében Szabó P. Szilveszter is bekapcsolódott; a szeminárium témája a zenés és a pózai színház kapcsolódási pontjai voltak, illetve a két műfaj közti eltérések, egymásra való hatásuk.

A beszélgetés során elhangzott az is, hogy a zenés színházban talán pont a zene, a technika az, ami meghatározza, és így valamelyest korlátozza a színész játékterét, hiszen minden ritmusra történik, nem lehet kizökkenni, ám prózai színháznak is van egy „kottája”, ami alapján a színészek játszanak, még ha technikailag nem is annyira kötött. „Mindennek az alapja a próza, a próza alapja azonban a gondolat ez a közös pont a két műfajnál” – vélte Szabó P. Szilveszter, aki szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy a néző úgy érezze, ő az előadás része, hogy „név szerint” neki, az egyénnek szól az előadás. „Ehhez meghatározó a színész és a néző közti kapcsolat. Nem csak a színészeknek, hanem az alkotóknak, az egész stábnak egy közös szabály szerint kell játszania, működnie” – mondta az Operettszínház művésze, aki szerint az is rendkívül fontos, meghatározza egy-egy alakítás sikerét, hogy a színész önmaga lehessen a színpadon, úgy, hogy közben megtalálja azt az ideális arányt, amit a szerep ”kitakarhat” a lényéből. A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy egy előadásnak folyamatosan fejlődnie kell ahhoz, hogy sikeres lehessen, függetlenül attól, hogy zenés vagy prózai műről van-e szó. Fontos továbbá, hogy mindig legyen párbeszéd a különböző műfajok között, hangsúlyozták a jelenlevők.

Ezt bizonyította A párizsi veréb című Edith Piaf emlékest, a berlini Uckermärkische Bühnen Schwedt német–francia nyelvű darabja, amely Németországban egy különleges élményszínházi előadásként fut. Ez azt jelenti, hogy a színházban vacsorázni lehet az előadás közben: az est alatt a nézők esznek, isznak, tehát a színházterem étteremmé alakul, az előadás előtt előételt szolgálnak fel, koccintanak a nézők. „Mindez nem része a rendezésnek, csupán a nézők szórakoztatására történik. A szünetben szolgálják fel a főételt, az előadás után pedig a desszertet. Amíg a nézők esznek, isznak, megy az előadás, Edith Piaf vacsora közben megy oda a vendégekhez, hogy szándékosan „megzavarja”, kizökkentse őket a megszokott éttermi közegből" – meséli a Piafot alakító színésznő Claire Varga. „A berlinihez képest teljesen más a budapesti előadás. Kifejezetten erre a fesztiválra készítettünk egy klasszikus színpadi változat, mivel a raktárszínház tere nem ad lehetőséget a vacsora-színházra” – tette hozzá Clarie, aki elmondta A párizsi veréb eddig csak az Uckermärkische Bühnen Schwedt-ben futott, illetve néhány német városban vendégszerepeltek az előadással, a budapesti volt az első külföldi fellépésük, és egyben megmérettetésük nem hazai közönség előtt. A művésznő hangsúlyozta, a darab sajátossága, rendezői koncepciója, hogy valójában nem Edith Piafot szeretnék „lemásolni”, életre kelteni az előadás során. „Inkább azt az érzésvilágot próbálom meg a nézők felé közvetíteni, amit számomra jelent Edith Piaf” - magyarázta Clarie, aki először vesz részt a budapestihez hasonló fesztiválon.  „Sajnos csupán két és fél napra érkeztünk, nem volt időnk jobban megismerni a várost, vagy megnézni valamelyik előadást az Operettszínházban, de így is éreztük a fesztivál kellemes atmoszférája, és élveztük a házigazdáink és a közönség vendégszeretetét”– tette hozzá a német színésznő.

A hétvégén is több előadást láthatott a közönség a fesztiválon. Fellépett a szentpétervári Zenés Komédia Színház társulata a Marica grófnővel, és megrendezték a résztvevő külföldi művészek és a Budapesti Operttszínház sztárjait felvonultató Nemzetközi Operett Gálát, amelyen természetesen az operettekből ismert népszerű dalok mellet musical slágerek is felcsendültek. Az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál a következő héten is folytatódik, záró előadásként április 29-én pedig Kálmán Imre A Cirkuszhercegnő című operettjét láthatják a nézők, a Kolozsvári Magyar Opera előadásában.

Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu