A Pesti Színházban április 19-én ünneplik A dzsungel könyve ezredik előadását. Ennek kapcsán az alkotók meséltek.
"Mauglit ezer veszély fenyegeti a dzsungelben, de a legnagyobb, hogy mezítláb kell játszania. Jó néhány elejtett szöget felszedett már a talpam, így körülbelül száz előadásonként kellett tetanusz elleni oltásra mennem." (Csőre Gábor)
„Balu a gyerekek egyik kedvence, ezért mikor az öreg medve az első felvonás végén meghal, hatalmas a bánat a nézőtéren. A jelmezem igencsak meleg, így eleinte mindig levettem szünetben a bundámat. Ám egyszer az öltözőmben ültem, mikor lármás gyerekcsapat rontott be hozzám. Kiderült, néhányan nagyon megijedtek, hogy Balu valóban meghalt, és a saját szemükkel akarták látni, hogy a medve jól van. Azóta sosem öltözöm át szünetben…” (Reviczky Gábor)
Itt az ezredik Dzsungel
Április 19-én ezredszer kerül színpadra a Pesti Színházban a hazai zenés színházi irodalom legsikeresebb darabja. A dzsungel könyve az első olyan magyar zenés játék, mely ugyanazon a játszóhelyen, ugyanabban a rendezésben ekkora előadásszámot ért meg.
Békés Pál szövegkönyve alapján Dés László zeneszerző és Geszti Péter szövegíró 17 évvel ezelőtt alkotta meg a darabot, melyet az ötletgazda Hegedűs D. Géza állított színpadra. “A dzsungel könyve nagyon hálás anyag, egyrészt a történet komplexitása és mélysége miatt, másrészt mert minden egyes állatszereplőhöz más-más zene passzol” – nyilatkozta korábban Dés László egyetértve Geszti Péterrel, aki szerint “A dzsungel könyve a benne rejlő “duplacsavar” miatt igazán izgalmas, hisz’ a darabban emberek játszanak olyan állatokat, akik tipikus emberi tulajdonságokat jelenítenek meg.”
A 17 éves töretlen siker egyedülálló a magyar zenés művek történetében. A több mint másfél évtized alatt számos színész bújt bele a szereplők bőrébe: Kútvölgyi Erzsébettől, Gryllus Dorkán, Reviczky Gáboron és Szervét Tiboron át Oroszlán Szonjáig hosszú a színészek sora. Ma sokak mellett Józan László, Bata Éva, Majsai-Nyilas Tünde, Igó Éva, Molnár Áron, Karácsonyi Zoltán, Fesztbaum Béla, Lázár Balázs és Rajhona Ádám is látható az előadásban.
Borbiczki Ferenc és Méhes László pedig a kezdetektől fogva játszik A dzsungel könyvében, így ők áprilisban külön jubileumot is ünnepelnek, hiszen ezredszer fognak színpadra lépni Akela és Ká szerepében.
Az 1000. előadás nem csupán a jubileum miatt lesz emlékezetes, de egy új “Maugli-dal” is debütál e jeles napon.
Kritikus szemmel a darabról:
"Dés László (…) muzsikája, amely dallamos, könnyed, jól énekelhető anélkül, hogy minimális engedményt tenne napjaink mindent elöntő, kommersz rágógumiízlésének. Hegedűs D. Gézánál szakmailag és szellemileg jó kezekben van a produkció irányítása, rendezése célirányos és perfekt…” (Koltai Tamás - Élet és Irodalom, 1996. március 1.)
"Békés Pál és Geszti Péter dialógusai s dalszövegei jól összeillenek. Mindketten eljátszanak neves irodalmi művekből vett utalásokkal, szóvicceiken és egyéb nyelvi sziporkáikon jókat derül a publikum.” (Magyar Judit Katalin - Színház, 1996/5.)
"A rendező (Hegedűs D. Géza) és a jelmeztervező (Orosz Claudia) igazából még maszkot sem rendeltek az állatszerepek alakítóinak – a színészek jellegzetes és szellemes öltözékük viselésének módjával, stilizált mozgással érzékeltetik farkasbátorságukat, medvehűségüket vagy a párducnemzetségből kivételesen kirívó "állati" segítőszándékot." (Földes Anna - Magyar Hírlap, 1996. február 22.)
"Kicsik-nagyok leginkább Balut, a medvét zárják szívükbe, akinek Reviczky Gábor megkapóan slampos, nemtörődöm, mégis érző lelket kölcsönöz, ráadásul a dala is slágergyanús.” (molnár - Esti Hírlap, 1996. január 29.)
Forrás: Színház.hu, vigszinhaz.hu