Szeretheti-e Jávor Pál Perczel Zitát? - Mozgófénykép a Radnótiban

Megtartotta idei évada utolsó premierjét a Radnóti Színház. Nényei Pál Mozgófénykép című zenés darabja többek között arra a kérdésre is választ ad, szeretheti-e Jávor Pál Perczel Zitát... A Színház.hu képekben arra felel, milyen előadást láthatnak a nézők.

A darabról:

 

A két világháború között egy ország adta át magát önfeledten a gombamód szaporodó mozikban játszott andalító szerelmi történeteknek. Pillanatok alatt sztárok születtek: az újonnan feltűnt filmcsillagok milliós rajongótáborral dicsekedhettek.
A Mozgófénykép hősei a kor moziszínészeinek nevét viselik, ki-ki azt, aki egy korabeli filmben játszotta volna. A fordulatok is ismerősek: ifjú, ám sértődékeny szerelmesek, rosszlány jó szívvel, egy régi de soha nem múló szerelmi háromszög a sármőr, a díva és a gazdag gyáros között.
Nényei Pál darabjában a harmincas-negyvenes évek édes-bús filmjeinek atmoszférája jelenik meg: a nyúlszőrkalapok, vikszoló szobalányok, dinsztelt őzgerincek, az egymást csaló sármőrök és dizőzök világa. A békés-boldog zsivajban alig hallatszanak a Horthy-korszak nyomasztó akkordjai. Egy filmvégjáték korabelinek tűnő slágerekkel, melyek zenéjét Dinyés Dániel, szövegét Hajós András írta.

 

Göttinger Pál rendező szavaival:

 

radnoti2

 
Próbanapló készült, itt az ötödik rész:

Filmvégjáték – olvashatják a műfaji megjelölést a Mozgófénykép színlapján az érdeklődők. De mit is jelent ez pontosan?
Nos, erre nem egyszerű válaszolni. De az már ennyiből kiderül, hogy köze van a filmhez, Karády, Törzs, Kabos, Perczel, Ráday vagy Jávor nevét olvasva  pedig a korszakot sem nehéz behatárolni. De mégis hogyan fog működni valami, ami minden bizonnyal nagyon kötődik a filmhez, a színpadon?
Úgy gondolom, egyre bátrabban ki lehet jelenteni: jól. A rendező (Göttinger Pál) és a színészek gyakran konkrét filmek konkrét jeleneteire támaszkodnak („Ez most hasonló szituáció, mint a Halálos tavaszban, nem?”). Persze a legjobban mindenki a maga karakterére koncentrál: szóba kerülnek Karády életének bizonyos mozzanatai, Törzs szerepei, Jávor kiejtése…
Külön izgalomra adhat okot, hogyan valósulnak majd meg színpadon a melodramatikus elemek – hiszen ezidáig ezt mindenki (kizárólag) filmes műfajként tartotta számon.
Persze a kellő hangulat megteremtésében igencsak fontos szerep jut Horgas Péternek (az előadás díszlettervezője) és Bujdosó Nórának (jelmeztervező) is. Mind a ketten javában dolgoznak már (közben azért be-benéznek a próbákra), és a próbatáblán egyre többször olvasható a ruhapróbák időpontja – hiszen lassan közeleg a premier.
Nem feledkezhetünk meg a zenéről sem, mivel az a korabeli filmeknek, és az előadásnak is fontos részét képezi. Mindenféleképpen Hajós András (dalszövegíró) és Dinyés Dániel (zeneszerző) munkáját dicséri, hogy az ember két óra után is élvezettel hallgatja a mozgás-/énekpróbákon ugyanazt a dalt; sőt, gyakran még a szünetekben is hallani, hogy azt dúdolja Nényei Pál (a szerző), fütyülik a színészek, énekelgetik a díszletezők (akiket mellesleg majd a színpadon is láthatunk). Nem csoda, ha utána napokig ki sem tudja verni az ember a fejéből.
Fontos szerep jut Katona Gábornak (koreográfus) is, aki egyes jeleneteknél mintegy társrendezőként működik közre. Amellett, hogy látványos, élvezetes táncokat tanít be a színészeknek (akik olykor még egymás lépéseit is igyekeznek ellesni), gyakran ad tanácsokat, ötleteket a prózai részek mozgásaihoz is. Így aztán az előadásban nem csak a táncok lesznek pontosan megkoreografálva, hanem a vívás, ugrás, fekvés is – hogy csak a legizgalmasabb helyzetek közül soroljak párat.
Katona Gábor egyaránt megmutatja Jávor Pál hölgykoszorújának, hogyan csónakázzanak, és Barkay Mici férfikarának, hogyan „gorillázzanak”. Sőt, Göttinger Pállal és Bálint Andrással együttműködve még Adorjáni Bálintot is megtanítják víz nélkül úszkálni fel-alá a színpadon.
Az biztos, hogy a Mozgófénykép egy rendkívül izgalmas, látványos előadás lesz. Annyit elárulhatok, hogy bár a film világából merít a történet, vetítés nem lesz – lesz viszont ének, zene, tánc, izgalmas díszletek, látványos jelmezek… De hogy mit keres ebben az előadásban 6 ember, 40 báb és Hoffer Károly (aki a Színház- És Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója) ötletei… Kiderül április 21-én, a bemutatón!

Szerző: Fabacsovics Lili

 

Az előadásról képekben:

 

1

1. Rétfalvi Tamás (Ráday Imre) és Petrik Andrea (Perczel Zita)
2
2.
3
3. Kováts Adél (Karády Katalin)
4
4. Gazsó György (Kabos Gyula) és Szervét Tibor (Törzs Jenő)
5
5. Szávai Viktória (Barkay Micike)
6
6. Drága Diána (egy hölgy) és Adorjáni Bálint (Jávor Pál)
7
7.
8
8.
9
9.
10
10.
11
11.
12
12.
13
13.
14
14.
15
15.
16
16.
18
17.
19
18.
20
19.
21
20.
25
22.
27
23.
26
24.
23
25. Fotó: Tóth Berta
 
Színház.hu

süti beállítások módosítása