Április 24-én a Baltazár Színház előadása, Vörös István: Kőválasz című műve mutatkozik be a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében. Az 1998 februárjában alakult csoport Magyarországon az egyedüli hivatásos színtársulat, amely értelmi sérült színészekből áll.
A darabról:
A darab egy család történetét meséli el 1944-től, a II. Világháborún át napjainkig. Azt a kérdést feszegeti, hogy a háború mennyire változtatja meg az ember értékrendjét, arról, hogy miért nem tudjuk a békét kellőképpen értékelni békeidőszakban. Miért kell ahhoz háború, hogy értékeljük a békét? Miért kell megbetegedni ahhoz, hogy az egészséget értékeljük?
Az előadás a Baltazár Színháznak a magyar társadalomban betöltött szerepét és annak szükségességét hivatott nagyító alá tenni.
Gondolatok az előadás elé:
„A mai negyveneseket az elmúlt háború érlelte nemzedékké. Sötét keret, tragikus indulás. Mégis úgy érzem, kevés nemzedék kapott szélesebb és egyetemesebb tanítást útravalóul. Legszomorúbb, legtragikusabb tapasztalatunk a leggyümölcsözőbb, ha gyökerében ragadjuk meg. A kor kezünkbe adta a nagy korok és nagy művészetek ritka lehetőségét, ami csak a legmezítelenebb tapasztalatok birtokában lehetséges: hogy a valódi tragikumot valódi örömre változtassuk át.” /Pilinszky János, 1965. április 25./
„Mi, mai negyvenesek már békeidőben születtünk. A háború szüleink és nagyszüleink sorsán keresztül válik életünk részévé. A borzalmakat saját bőrén nem tapasztalt nemzedékünk mégsem él azzal a lehetőségével, hogy örüljön a békének, amelyet háború nélkül kapott. Ez a legnagyobb adomány számunkra, ezért merjünk önmagunk lenni és teljes életet élni.
A háború családokat tett tönkre, szerelmeket rombolt szét. Békében a szerelmeket mi romboljuk szét. Ma boldogságunk csak rajtunk múlik.” /Elek Dóra, 2008. március 25./
A Baltazár Színházról:
Az 1998 februárjában alakult csoport Magyarországon az egyedüli hivatásos színtársulat, amely értelmi sérült színészekből áll. A társulatot működtető Baltazár Színház Alapítvány úttörő feladatot lát el azzal, hogy a fogyatékosságot háttérbe szorító és a művészi sorsot előtérbe helyező látásmóddal rendelkezik. Megteremti, hogy sérült emberek a tehetségükből éljenek meg. A színház megalakulása óta a társulat 12 előadást hozott létre. A társulat működésével olyan kultúrát kíván megteremteni Magyarországon, amely társadalmi integráció lehetőségét nyújtja sérült embereknek.