Május 2-án mutatja be a Gózon Gyula Kamaraszínház Borbély Szilárd: Akár Akárki című művét. A rendező Árkosi Árpád, a premierre a Thália Színház Arizóna Stúdiójában kerül sor.
Részlet a darabból:
„A puszta szó segít nekünk meggyőzni a halandókat arról, hogy az élet helyett jobb a tartós bérlet, amelyet a Halál-Csoport kínál jutányosan… Az ember kivár, amíg lehet. De egyszer véget ér a show, és a csőd beáll. Amikor a gazdaságnak vége, összeomlik a New York-i tőzsde…
Akkor jön összeszedni Akárki a szétdobált papírokat. És kaszálni…”
Kritikius szemmel a darabról:
"Az Akárki akárki műfaja Ámoralitás. A szó jelentése: az adott társadalom erkölcsi (morális) normáit semmibe vevő, azoknak ellentmondó viselkedés. A darab nyolc interlúdiuma ezeket a morális kihágásokat mutatja be, allegorikus alakokkal, Akárkimaszkok mögé bújva, folyamatosan szerepet cserélve. A dráma az erkölcsi normák elleni cselekedet mellett a tulajdonképpen már nem is létező individuum létjogosultságát teszi meg központi kérdésnek: a társadalom alakítja a személyt, vagy a személy a társadalmat? A moralitás hiánya szüli meg az arc (és lélek) nélkül rohangáló, Akárkimaszkot viselő alakok sokaságát? Hová tart az Ideges nő, a Gyanús férfi, a Munkába induló, a Hajléktalan, mi a szerepe a minden jelenetben jelenlévő, de már csak a maga materialitásában létező Holttestnek? Brecht színházának világát idézik meg ezek az alakok, azt a világot, ahol az emberek puszta díszletek, sőt, csupán áruk, melyet pénzre lehet váltani, lehetőleg minél gátlástalanabb módszerek segítségével. A Prológus indítómondata az oly sokat idézett és örökérvényű kérdés Hamlettől: „Lenni vagy nem lenni?” – groteszk és már-már abszurd kérdés ez, hiszen a dráma minden része mögött a halál áll, mint végső lehetőség, sőt mint piaci érték, így a létezés lehetőségére még csak rákérdezni is felesleges. A dráma befejező Haláltáncának utolsó, intő strófája a néző (és olvasó) felé, mielőtt távozik a színházból, vagy végleg leteszi a könyvet: „A mobiltelefont ne kapcsold még be, / igaz ugyan: a játéknak már vége. / De vidd magaddal tanulság gyanánt: / hogy néha csendben majszolj el egy banánt.” (Varró Annamária, kortarsonline.hu)
Borbély Szilárd: Akár Akárki
Amoralitás
Mégősbemutatóbb
(2012-ben a darab egy része már bemutatásra került)
Szerepek:
Akár Akárki
Holttest mint Akárkimaszk
Főbeszélő mint Védő
Ellenlábas mint Vádló
Rezonőr mint Tanú
Játszó személyek:
Chovan Gábor, Mészáros András, Zeck Júlia
Csellón közreműködik: Ölveti Mátyás/Simkó-Várnagy Mihály, Horváth Károly
Vizuális koncepció: Árvai György, Szűcs Edit
Koreográfus: Lisztóczky Hajnal
Zeneszerző: Horváth Károly
Súgó: Füle Béla/Zsolnay Andrea
Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia
Rendező: Árkosi Árpád
Producer: Szabó Ágnes
2013. május 2. csütörtök 19.30.
Thália Színház, Arizona Stúdió
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.