Blaskó Péter a Nemzeti Színház tagja marad, döntése kapcsán kérdezte a Heti Válasz. Lapszemle.
A kérdésre, milyen most a hangulat a Nemzetiben, Blaskó Péter azt felelte: "A biztonságot az elmúlt öt év folytatása jelentette volna a társulatnak; az új ember, az új helyzet mindig egzisztenciális félelmeket gerjeszt a színészekben. Alföldi Róbert kinevezése előtt mindenki Balikó Tamásra szavazott, hiszen őt ismerte a társulat, rendezett itt korábban többször is" - fogalmazott a színész, ki hozzátette, semmilyen negatív felhangja nem volt ennek még a hazai kulturális közéletben sem, nemhogy a külföldiben, de politika inkább Alföldi Róbertet részesítette előnyben.
"A nemzetközi mocskolódáson meg már inkább fel sem háborodok, csak mosolygok. Nemigen lehet mást tenni, amikor olyanokat olvas az ember, hogy valamilyen helsinki lap megírja: az ukrajnai Debrecenből származó Vidnyánszky Attila. Ennyit az aláírásokról, a Nobel-díjasokról, az európai értelmiségiek aggodalmairól" - nyilatkozta Blaskó Péter.
Blaskó Péter arról is beszélt, örömmel vállalt szerepet az Alföldi által rendezett két Szörényi-Bródy-műben, bár ráragadtak a komoly, drámai szerepek, nagy élmény más műfajban is kipróbálnia magát. A kérdésre, közéleti gesztusként is értékelhetjük-e, hogy elvállalta a két szerepet, úgy felelt: "Persze. Be kellene már fejezni a hisztériát. A Sirályban Szorint, a nagybácsit játszom Robi rendezésében. Színészi örömöm van benne. Miért ne dolgozzon az ember egy tehetséges művésszel csak azért, mert a világnézetünk akár lényeges pontokon is eltér?" - vetette fel Blaskó Péter.
A Magyar Művészeti Akadémiáról, melynek tagja, elmondta, szomorúan nézi, amikor kollégák lépnek ki. "Mindenkinek szíve joga, de ilyesminek akkor van értelme, ha a vita, a konszenzuskeresés, az álláspontok tisztázása már kudarcot vallott" - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, nem szívesen minősíti Schilling Árpádot, de őt szélsőségnek látja a magyar színházi életben. "Az érveit meg kell hallgatni, de nem biztos, hogy követendő, amit képvisel. Azt sem értem, miért szitokszó, hogy valaki "hazafias színházat" akar a Nemzetiben. Határolódjunk el tán Vörösmartytól? A "Hazádnak rendületlenül / Légy híve, oh magyar" már nem érvényes? "Hazám, hazám, te mindenem, / tudom, hogy életem neked köszönhetem..." Ezt dobjuk ki talán? Latinovits mondta, hogy nem tud addig internacionalista lenni, amíg nem volt jó értelemben nacionalista. Amíg magamat meg nem határozom, meg nem ismerem, amíg magamban képtelen vagyok meglátni és megszeretni a különlegeset, a csak rám jellemzőt, addig másban sem tudom értékelni azt" - magyarázta Blaskó Péter.
A teljes interjút a Heti Válaszban olvashatják.
Forrás: Heti Válasz