Ma este! - A kecskeméti Edvárd a Marczibányin látható

Május 2-án, 17 órától Bertold Brecht: Angliai Második Edvárd élete című darabját adja elő a kecskeméti Katona József Színház társulata a Marczibányi Téri Művelődási Központban.

A darabról:

I. Nyakigláb Edward király erőskezű, harcos uralkodó volt. Halála után fia, II. Edward követi a trónon. Apja végakaratával szembeszállva, első dolga hazahívni a száműzetésből szerelmes barátját, Gavestont, egy egyszerű hentes fiát. Címekkel, birtokokkal halmozza el, tetézve ezzel a lordok felháborodását. Nem törődik az országgal, feleségét eltaszítja, minden idejét, figyelmét ennek a szerelemnek áldozza. A lordok fellázadnak, kitör a polgárháború. Gavestont elfogják és meggyilkolják. Edward tőrbe csalja és legyilkoltatja az ellene lázadókat.

Fotók: kecskemetikatona.hu

Egyedül Roger Mortimert hagyja életben, hogy legyen tanúja annak, amikor Edward „tigrissé változott”. Nagy hiba. Mortimer Anna királynővel szövetkezve Skóciába menekül. Négy év múlva csapatok élén térnek vissza Angliába. Edward ezalatt katonaként élt. Gaveston feletti gyászában elvesztette valóságérzékét. Esendőségében valami különös méltóság lengi körül. Mortimer elfogatja, de nem mer nyíltan kezet emelni Anglia királyára. Azt akarja, önként mondjon le. Titokban keresztül-kasul hajszoltatja Angliában. Az ifjú Edwardot akarja megkoronáztatni, hogy ő uralkodhasson helyette. De túlravaszkodja a dolgot. Edward ugyan méltatlan körülmények között bérgyilkos kezétől hal, de minden kitudódik. Az ifjú, immár III. Edward nagyapja nyomdokain jár. Mortimer halálra ítélésével és anyja száműzésével kezdi uralkodását.

Bertolt Brecht a Münchener Kammerspiele felkérésére írta az Angliai Második Edward életét 1923-24-ben. Ő is rendezte. Ez volt a negyedik darabja és az első rendezése. A kecskeméti színpadon Zsótér Sándor rendezésében Porogi Ádám alakítja a királyt, a felesége szerepében Trokán Nórát láthatja a nagyérdemű. A király szerelmét Orth Péter játssza, Mortimerként Csémy Balázs ravaszkodhat.

Kritikus szemmel az előadásról:
A kecskeméti Katona József Színház megtérülő befektetésre játszik Zsótér Sándor meghívásával. Miközben a vendégrendezők működése éles fényt vetít a társulati teendőkre - vagyis vannak-lesznek szereposztási gondok -, mégis látszik, hogy a társulat jelentős fejlődést mutat. És az egyes színészek is; ami engem illet, a Gavestont játszó Orth Pétert még sosem láttam ennyire belülről játszani, ahogyan most: nemcsak a szerelem gyermeki-kíváncsi természetét, hanem a helyzetre (a király szeretett belé, a hentesfiúba!) való rácsodálkozást is életre kelti. Folyamatot látunk tehát, történetet, helyzetet, viszonyt - nem pedig üzenetet. Porogi Ádám a király szerepében teljesen belemerül saját érzelmeibe, és még azt is eljátssza, hogy ebben a szerelemben elsősorban önmaga érdekli, még a másikban, Gavestonban is. Innen érthető közönye a felesége és a kisfia iránt, kézlegyintése a hatalmi küzdelmekre. Hiszen önnön felmagasztosulása vezérli, így tesz szert arra az emberi méltóságra, amely Gaveston kivégzése után őt magát is végigvezeti elkerülhetetlen útján. Mert - és ezt a katarzist kedvelőknek is írom - amikor Porogi Edwardja csapdába kerülvén szerelme halála után nem és nem hajlandó önként lemondani a trónról, akkor nem a hatalom szeretete, hanem a méltósághoz való ragaszkodása vezérli. Nincs alku: ha kell a trón, meg kell ölni a királyt.

És szép az Anna királyné megalázottságát és belső megkeményedését mutató, a kamaraszínházi gesztusokkal jól gazdálkodó Trokán Nóra alakítása is, és a több szerepet játszó színészek is odaadóan, bizalommal "működnek" Zsótér rendezői kezén. Kivált Kertész Kata és Fila Balázs hoz nagyon plasztikusan egy-egy igen ismerősnek tűnő figurát a kortársi panoptikumból, amelynek amúgy Csémy Balázs Mortimerje, az előbb a hatalom kiszolgálójává szegődött intrikus, majd a hatalom megragadására önmaga által fölkent valahai értelmiségi az egyik vezéralakja.
Zsótér II. Edwardja a szenvedélyről és annak árnyékában a politikusok hatalmi játszmáiról beszél. Többrétegű tragédiát mesél el mindazoknak, akik nem a színházi gyorsétkezde hívei.
(Kecskeméti Katona József Színház, 2012. december 20. Csáki Judit)