A Független Előadó-művészeti Szövetség áprilisban nyílt levelet intézett Fekete Györgyhöz, amelyben vitát kezdeményezett a magyar kultúra finanszírozásának helyzetéről. A FESZ az Akadémia kérésére 3 pontba foglalta a tervezett vita legfontosabb kérdéseit.
A Független Előadó-művészeti Szövetség Elnöksége 2013. 04. 12-én levélben fordult Fekete Györgyhöz, a Magyar Művészeti Akadémia elnökéhez, nyílt vitát kezdeményezve az MMA működésével kapcsolatban.
Az Akadémia részéről az a kérés érkezett Szövetségünkhöz, hogy pontosan fogalmazzuk meg:mely a művészeti életet érintő kérdésekben kívánunk tájékozódni a Magyar Művészeti Akadémia álláspontját illetően.
Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Szövetség válaszlevelét, melyben a vita számunkra legfontosabb kérdéseit gyűjtöttük össze.
Tisztelt Fekete György,
Szíves válaszát, melyben az általunk kezdeményezett vita tartalmi elemeivel kapcsolatban adott hangot érdeklődésének, az Akadémia főosztályvezetőjétől megkaptuk.
Bár Szövetségünk a független (az állam által nem-normatív alapon finanszírozott) előadó-művészeti társulatok és alkotók érdekképviseletével foglalkozik, küldetésünknek tartjuk, hogy a kulturális igazgatás illetve szakmai közélet meghatározó folyamataival kapcsolatban is véleményt alkossunk, ezzel is elősegítve az integratív szakmai szemléletmód megerősödését. Az alábbiakban három pontban foglaljuk össze a tervezett vita legfontosabb kérdéseit – fenntartva a jogot, hogy az egyes pontok tovább bonthatóak, alpontokkal egészíthetőek ki.
1. A magyar közművelődés és közkultúra állapota
Magyarország kulturálisan rendkívüli mértékben tagolt. Egész országrészek vannak, ahol nincs lehetőség a kortárs, élő kultúrával történő közvetlen találkozásra. Az intézményrendszer, amely a kulturális javak előállítását és disztribúcióját hivatott szolgálni, több szempontból is meghaladott, illetve forrásszegényes. A kulturális mobilitás lehetőségei szűkösek – nincs államilag dotált és ösztönzött turnérendszer, illetve ehhez szükséges infrastruktúra-hálózat (nem kizárólag az előadóművészetek, hanem a mozgóképes alkotások és az irodalom, a képzőművészet számára sem). A kulturális cserekapcsolatok a nagy intézményekre korlátozódtak, amelyek ugyanakkor nem képesek a megyeszékhelyen kívüli városokba, illetve kistelepülésekre eljutni. Nincs strukturális megoldás az alapvető problémára, nevezetesen, hogy a kulturális közjavaink rendszeresítetten rendkívül szűk rétegek számára érhetőek el, ilyen módon a kultúra ma nem látja el alapvető funkcióját, a társadalmi esélyegyenlőség elősegítésével és a mobilitás erősítésével kapcsolatban. A kulturális irányítás szereplőinek gondolkodásából hiányoznak az ilyen értelemben vett közhasznúság szempontjai. Van-e az MMA-nak közkulturális stratégiája? Van-e az MMA-nak közművelődési stratégiája? Milyen oktatási tevékenységet láttak el az elmúlt 2 év, illetve az azt megelőző 2 évtized során? Milyen képviseleti tevékenységet végzett az Akadémia a magyar művészek érdekében úgy bel-, mint külföldön az elmúlt 2 évben? Milyen kapcsolatokat ápol úgy idehaza, mint a külföldi művészeti és kulturális szervezetekkel, akadémiákkal? Milyen dokumentációs és disszeminációs aktivitásokat és megvalósult eredményeket tud felmutatni az elmúlt 2 évből?
2. Az MMA közjogi státusza, illetve szerepe a magyar kulturális élet állami irányításában
Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, mert megállapítása szerint az MMA tv. 7. § (2) és (4) bekezdése sérti az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdését, mert az MMA tv. megalakulására és az új tagok felvételére vonatkozó rendelkezések ellentétesek a művészeti szabadságból levezethető állami semlegességgel. Ugyanígy azt is írja a Biztos úr, hogy az MMA tv. 11. § (2) bekezdése, valamint a 8. § (1) bekezdésének „illetve az Alapszabályában” szövegrésze sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, mert jogszabálynak nem minősülő normának ad felhatalmazást általánosan kötelező magatartási szabály megalkotására. A Biztos úr beadványában azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy az MMA tv. indítvánnyal támadott rendelkezéseit semmisítse meg. Kérdés, hogy Elnök úr meglátása szerint milyen formában lesz lehetőség az Alaptörvénnyel ellentétes állapotok felszámolására? Kezdeményezi-e saját maga az Alaptörvénnyel ellenkező helyzet megoldását, vagy megvárja az Alkotmánybíróság határozatát? Ugyanígy kérdés, hogy Elnök úr meglátása szerint mi az MMA stratégiai feladata az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Kulturális Alap, a Balassi Intézet-hálózat, a Nemzeti Filmalap, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap mellett? Szabályozó, forrásosztó, vagy valamilyen további szerepkör vár az Akadémiára?
3. Művészeti közéletünk felelőssége és lehetőségei a jelen társadalmi kríziseinek enyhítésében
Művészeti közéletünk, intézményi okokból kifolyólag, rendszertelenül és kritikai attitűd nélkül foglalkozik a közművelődésben betöltendő szerepével. Ez az intézményi korlát az MMA köztestületté válásával újabb megerősítést nyert. Ma politikai meggyőződéstől, esztétikai preferenciáktól függetlenül kellene azon dolgoznia minden alkotónak hazánkban, hogy művészeti eszköztárunk, gondolkodásunk és fogalmazásmódunk milyen formában szolgálhatná a társadalmi mobilizációt, a hátrányos helyzetűek kulturális feltőkésítését. Erről ma nemhogy kevés szó nem esik, hanem egyáltalán nem része a kulturális irányításban részt vállalók stratégiai gondolkodásának. Ez a lehetetlen helyzet tovább élezi az amúgy is feszült viszonyt a társadalom (adófizetők) és a művészeti alkotók, kulturális szakemberek között, mindeközben pedig ellehetetleníti a legfiatalabb generációk térnyerését, elindulását, szakmai megerősödését. A tudások továbbadásáról, megosztásáról, mindezek társadalmi hasznosításáról szóló érdemi, szakmai párbeszéd hiányában művészeti közéletünk végletesen ki fog üresedni, el fogja veszíteni az innovációra és progresszióra való képességét, miközben a világ és ezen belül konkrétan Európa más nemzeteinek művészeti szcénáival lehetetlenné válik majd a kapcsolattartás, és a korábban említett nyelvi és kulturális korlátok önbeteljesítően fognak elszigetelni, ahelyett hogy előnyünket szolgálnák. Szemléletmód-váltásra van szükségünk: ehhez pedig közös stratégiai pontokra és cselekvési tervekre.
Tisztelettel arra kérjük, hogy jelen válaszunk kézhezvételét követően 5 munkanapon belül szíveskedjék arra vonatkozóan egyértelmű választ adni, hogy a vita megtartását lehetségesnek tartja-e még a nyári időszak előtt, lesz-e rendes közgyűlése az Akadémiának ahol erre méltó körülmények között sort lehet keríteni, illetőleg ha rendes közgyűlés nem kerül megtartásra, úgy összehívnak-e rendkívüli közgyűlést, ahol a vitára lehetőséget tudnak biztosítani?
Jelen levelünket, ahogy legelső megkeresésünket is, az önnek történt megküldést követően a sajtó részére is nyilvánossá tesszük.
Válaszát és együttműködését továbbra is köszönjük, munkájához jó egészséget kívánva, tiszteletteljes üdvözlettel:
FESZ Elnökség
Budapest, 2013. május 3.
Forrás: fesz.org
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.