Petőfi 190 - Tigris és hiéna Nyíregyházán

Petőfi Sándor születésének 190. évfordulója alkalmából mutatta be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház a Tigris és hiéna című történeti drámát május 4-én.

Részlet a műből:

BORICS. Hol a hazád?
SAUL. Földönfutónak hol a hazája? Együgyű kérdés.
BORICS. Ne légy szőrszálhasogató. Hol születtél?
SAUL. Vagy úgy! Hol születtem? Ott, hol nemrég Könyves Kálmán uralkodott, ki Galícia mostani fejedelmének apja volt. Ha igaz.
BORICS. Hm, te karddal, nyelvvel egyaránt vágsz.
SAUL. Megtanultam a vagdalkozást a sorstól, mely engem már össze-vissza aprított.
BORICS. S miért hagytad el hazádat, azt a szép Magyarországot?
SAUL. Kiokádott magából.
BORICS. Száműzettél?
SAUL. Nincs különben.
BORICS. Miért?
SAUL. Csak.
BORICS. Légy őszinte. Engem érdekelsz, szerencsétlen vagy, s azonfölül földim is. Szólj!
SAUL. Nem szólok.
BORICS. És miért nem?
SAUL. Mert ha szólok is: mi haszna?

A darabról:

A történet az 1130-as években, II. (Vak) Béla uralkodása idején, az Árpád-házi királyok egy zaklatott, trónviszályoktól gyötört periódusában játszódik. A cselekmény idején Béla király országlását belső és külső ellenségek egyaránt fenyegetik. Egyrészt sokan még most is uralkodásra alkalmatlannak tartják a megvakított királyt, és az Árpád-ház Álmos-féle ágának követelnék a trónt, másrészt Borics herceg és anyja sereget toboroz, hogy lerohanják a viszályoktól szétszabdalt országot…
A bemutatásra kerülő szövegváltozat Peer Krisztián, Sediánszky Nóra és Koltai M. Gábor munkája. Az előadásban a társulat színészei mellett újra Nyíregyházán lép fel Szabó Márta és Schlanger András.

Az előadásról képekben:

 1.

  2.

 3.

4. 

5. 

6. Fotók: Karádi Zsolt

Petőfi Sándor
TIGRIS ÉS HIÉNA
Szövegváltozat: Peer Krisztián • Sediánszky Nóra • Koltai M. Gábor
Történik: Galíciában és Magyarországon, az 1130-as években

SAUL, földönfutó VASZKÓ BENCE
BORICS, Galícia fejedelme VICEI ZSOLT
PREDSZLÁVA, Borics és Saul anyja SZABÓ MÁRTA
II. (VAK) BÉLA, Magyarország királya FELLINGER DOMONKOS
ILONA királyné, a felesége SZÉLES ZITA
SÁMSON, zsoldos SCHLANGER ANDRÁS
JUDIT, Borics felesége JENEI JUDIT
SÜLÜLÜ, bolond II. Béla udvarában / GÖNDÖR, magyar úr VIZKELETI ZSOLT
MILUTIN, szolga Borics házában / VAS, magyar úr RÁK ZOLTÁN
GÉZA, Ilona kisfia / DENGEZ, magyar úr NAGYIDAI GERGŐ
TIVADAR, magyar úr VARGA BALÁZS
Előfordulnak még számos jelenetben:

uracsok, léhűtők, összeesküvők, egy börtönőr, békétlenek és alkoholisták.

Sőt katonák: BELME BENCE, JAKAB ATTILA, JOÓ TIBOR, KÖVESDI ATTILA, RICZU ZOLTÁN

Látványtervező:VERECKEI RITA
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Rendezőasszisztens: Fülöp Angéla
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Kovács Katalin
Koreográfus: VÁMOSI JUDIT
A Togrul-nóta zenéjét Kazár Pál szerezte.