Dokumentumfilmet mutatnak be Bánffy Miklósról

Május 18-án mutatja be az MTV a Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus életét és munkásságáról szóló dokumentumfilmet. Szebeni Zsuzsannával, az OSZMI Bánffy Miklós vándorkiállításának kurátorával beszélgetett a Flag Polgári Magazin. Lapszemle.

A Flag Magazin cikkéből:

"A kapcsolatom Bánffyval körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött. A PhD-dolgozatom témája a kék madár stílus, amelyben Bánffy Miklós és Kós Károly díszlet- és jelmeztervezése kerül előtérbe. A kutatásaim természetesen nem voltak lineárisak, inkább szerteágaztak, és éppen ezért viszonylag tekintélyes anyag gyűlt össze Bánffy Miklósról. 2010-ben gondoltam úgy, hogy elérkezett az ideje, hogy mindez a nyilvánosság elé kerüljön. A színházi intézetnek és az igazgató Ács Piroska támogatásának nagy szerepe volt abban, hogy az év novemberében már meg is nyílhatott a kiállítás. Ez a kutatást nagyban segítette, illetve segíti, mivel azonnal megjelent sok olyan ember, aki régóta és sokat foglalkozott már addig is Bánffy Miklóssal, azokon túl is, akiket korábbról a bibliográfiákból Bánffy-kutatókként ismertünk" - mesélte Szebeni Zsuzsa.

Szebeni Zsuzsa (Fotó: Horváth Péter Gyula, magyarhirlap.hu)

A vándorkiállítás kurátora elmondta, 2011. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján alapították meg a Bánffy Miklós Baráti Kört, mert úgy érezték, hogy a témával kapcsolatban már annyi kérdés és tennivaló merül fel, hogy kezelhetőbb lesz az egész, ha ezzel már szervezeti szinten foglalkoznak.
"A Bánffy-kör lényegében a kiállítás köré szerveződött. Elnöke Bartha László, a korelnöke pedig a most kilencvenegy esztendős Váradi Jenő, aki Váradi Aranka unokaöccse, vagyis ő egy egyenes ági, Budapesten élő rokon. Az OSZMI és a Bánffy-kör is nagy energiát fektet abba, hogy Bánffy Miklósról közterületeket, utcákat és tereket nevezzenek el. Magyarországon ugyanis jelenleg egyetlen Bánffy Miklós utca van, Lentiben. Nagyon szeretnénk kiharcolni neki egyet Budapesten is, és ennek érdekében már tettünk lépéseket. A további népszerűsítést és Bánffy Miklós életművének megismertetését szolgálja a kiállítás vándorlása is. Nemrég bontottuk le Bukarestben, a Balassi Intézetben a kiállítást, és várhatóan Kisinyovban lesz a következő bemutatkozásunk az anyaggal, de július 5-én már Esztergomban láthatja a közönség, ahol a várszínházi program kezdő eseménye lesz a tárlatmegnyitó. Vannak már tervek Londonnal és Hollandiával kapcsolatban is, de ezekről még folynak az egyeztetések. Külön aktualitást ad most a témának, hogy május 18-án mutatják be A griff, a dámvad és a varjúból készült, tavaly forgatott dokumentumfilmet Bánffyról" - számolt be Szebeni Zsuzsa.

A teljes interjú itt olvasható.

Hegedűs Géza írása Bánffy Miklósról:

(részlet)

"Bánffy Miklóssal kurtán-furcsán bánt el eddig irodalomtörténeti emlékezésünk. Legterjedelmesebb irodalomtörténeti művünk egy mindössze tizenkét soros bekezdésben állapítja meg, hogy „korszakos szerepet játszott”. Irodalmi lexikonunkban mintegy fél hasáb jut ismertetésére. Sokkal kisebb jelentőségű és tehetségű írónak jutott sokszorosan terjedelmesebb emlékeztető. — De hát Bánffy nem kellett az arisztokratáknak, mert arisztokrata létére realista igénnyel és osztályos társainál sokkal haladóbb szemlélettel bírálta nemcsak az arisztokrata életformát, hanem magának az arisztokráciának idejétmúlt létét is. Gyanakodva néztek azonban rá a polgári demokraták is, akikhez politikai meggyőződésében a legközelebb állott, mert nemegyszer a különcködésig ragaszkodott régi évszázadoktól örökölt szertartásos szokásokhoz. Közvetlen utókora sehogyan sem tudta, mit kezdjen vele, tehát elbagatellizálva, fél mondatok erejéig úgy mondottak jókat felőle, hogy odaszorult a szürke sokadrangúak közé. Több mint negyedszázaddal halála után talán már megkísérelhetjük kijelölni helyét a magyar irodalomban és irodalompolitikában.
(...)
Nem is találhattak alkalmasabb embert, amikor rendbe akarták hozni az állami színházak zilált pénzügyeit és kapkodó műsorpolitikáját, mint a mindenhez értő Bánffyt, aki a Nemzeti Színház és az Opera intendánsa, azaz közös főigazgatója lett. Nagyon jól végezte a dolgát, de közben még beletanult a rendezésbe és a díszlettervezésbe is. Szerették a színészek is, az írók is, és a két állami színház hamarosan pénzügyileg is helyrebillent, vagyis a közönség is szerette, amit csinált. És amikor ezt a feladatát elvégezte, udvarmester lett belőle. Az udvarmester az udvari szertartások főrendezője. És mint ilyen lett kegyvesztett. Bánffy ugyanis, szinte az egész közhangulatnak szembeszegülve, eleve pacifista volt, értelmetlen és bűnös vérontásnak tudta a háborút. És 1916-ban — amikor Ferenc József meghalt — IV. Károly koronázását háborúellenes tüntetéssé változtatta. Ő rendezte a magyar koronázási ünnepséget és díszfelvonulást — és a díszmagyarba öltözött urak után a menetbe sorozta és felvonultatta a háború rokkant katonáit: mankóval járó sántákat, karjukat vesztett bénákat, kézen fogva vezetett vakokat. Koronázási díszmenet ilyen meghökkenést, ilyen szorongató hangulatot még nem keltett soha a világtörténelemben! Bánffyt azonnali hatállyal felmentették az udvarmesterségtől, rossz hírbe került az egész úri világ szemében. Nem bánta, hazament az ősi kastélyba, Bonchidára, amelynek családi könyvtára vetekedett a legnagyobb közgyűjteményekkel. (...)"

(Hegedűs Géza teljes írása itt olvasható: literatura.hu)