Valahol Európában – Musical a Kolozsvári Magyar Operában

Május 16-án, csütörtökön este 7 órától mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című musicalt, Béres László rendezésében.

Radványi Géza azonos című filmje alapján 1995-ben született meg a musical változat, melynek zenéjét Dés László szerezte, dalszövegeit Nemes István, a szövegkönyvet pedig Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta. A musical követi a film történetszálát, a szereplők is ugyanazok.

A filmről, ami a musicalt ihlette:

A Valahol Európában című 1947-ben készült film előkelő helyen szerepel a magyar filmtörténetben: 2000-ben a filmkritikusok beválasztották a tizenkét legjobb magyar filmet tömörítő Új Budapesti Tizenkettő közé.
Sikere, mondanivalójának aktualitása megjelenésétől kezdve napjainkig töretlen, üzenete elévülhetetlen, hiszen a humanizmust, szabadságvágyat és az ember béke iránti elkötelezettségét állítja szembe a társadalmat és minden erkölcsi értékrendet maga alá temető háborúval. Kiutat keres a kiúttalanságban. És talál is: a világháborús pusztítást ártatlanul elszenvedő fiatalság erkölcsi felemelkedése a megújulásra kész társadalom jelképe.

Radványi Géza rendező a MAFIRT (Magyar Film Iroda) felkérésére látott munkához. Az 1945-47 közötti „koalíciós korszakban” a politikai pártok felosztották egymás között azt, ami az interbellikus időszak filmgyártásának infrastruktúrájából megmaradt, és ezek közül a legjelentősebbet – nem véletlenül –, a MAFIRT-ot a kommunisták kapták meg. Mindez azonban semmit sem von le a film értékéből, feltehetően azért, mert a szélsőbalos pártpropaganda a film keletkezésének idején még nem használhatta fel azt saját ideológiájának terjesztésére (a „kulturális termelőmunka” sztálinista megszervezésének gyümölcseire még várni kellett néhány évet).

Radványi filmje a világháború után megújult magyar filmgyártás jelképessé vált alapműve. Tematikailag elsősorban a világégés pusztításaiból, a világtörténelem legtragikusabb, globális méretű összecsapásának maradványaiból építkező német Trümmerfilm-el (romfilm) rokonítható, melyben a fizikailag és morálisan is életben maradottak feladata az új világ felépítése. Ez természetszerűen egy sor kérdést is felvet, melyek közül a rendező szerint a legégetőbb az, hogy a romok fölött hogyan hidalható át a háborúért felelős és az azt ártatlanul elszenvedő generációk közötti ellentét.

A film főszereplői a második világháború során elárvult, bandákba verődött gyerekek, kiket a bombázások következtében romba dőlt, javítóintézetből szökött Hosszú vezet. Lopásból, fosztogatásból élnek, és hamarosan
körözést adnak ki ellenük. Menedéket egy dombtetőn álló elhagyatott várban, Simon Péternél, a világtól megundorodott és attól elmenekült egykori karmesternél találnak. Idővel nem csupán felenged a gyerekcsapat karmester iránti távolságtartó idegenkedése, hanem - annak ellenére, hogy Simon felnőtt – a gyerekek megkedvelik őt.  Visszahozza az emberi létbe, a társadalomba az elvadult gyerekbandát, megtanítja őket arra, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság:

„...ez nem gyerekjáték.
Ez a felnőttek kedvenc játéka. Ha ezt el akarják venni tőlük mindig nagy baj támad a világban... A szabadság az,
hogyha nem kényszerítik az embert szenvedésre, rosszra, mások bántására.”

A TV Cluj magazinműsora, a Best of, egy egész adást szentelt a bemutatónak:

Béres László rendező a darabról:

Mennyire mozog otthonosan a musical műfajban? Milyen élmény volt megrendezni a Valahol Európában-t, amely igazi kultmusicalként van számon tartva?
Úgy érzem izgalmas műhöz nyúlhattam, hiszen a musical nagyon kötött műfaj, viszont a Valahol Európában egy remekül megírt színpadi darab, úgy is szoktam emlegetni, mint magyar Broadway-musicalt. A két bandavezér, Hosszú és Éva között kialakuló szerelem a klasszikus musicalekre jellemző dramaturgiai fogásokat idézi, a mű értékét  azonban emeli az a tény, hogy mégsem marad meg a happy end-es befejezésnél, hiszen a vég tragikus – a főszereplő kisfiúnak, Kuksinak meg kell halnia – ráadásul erőteljes társadalmi kritikát is tartalmaz.

Az előadást igyekeztünk a kortárs színház eszközeivel megszólaltatni, mai játékstílusban színre vinni. A szöveg változatlan maradt, de a látványos, helyzetből építkező mozgás, valamint a nagyon sok beépített kellék sajátos jellemzője ennek a produkciónak. A kiváló alkotók, színészek és a 33 lelkes gyerekszereplő fantasztikus hozzáállása nélkül nem jöhetett volna létre. A gyerekekkel való munka a próbafolyamat alatt - véleményem szerint - kifejezetten üdítő hatással volt mindannyiunk számára .

A történet a II. világháború ideje alatt játszódik, mitől lesz ma is aktuális?
Annak ellenére, hogy a történet a második világháború idején játszódik, ma is aktuális. Különösebb erőfeszítés nélkül vonható párhuzam az akkori statáriális állapotok és a mai pénz- és érdekhajszoló társadalom között. A haszonvágy és az érvényesülés kitaposása ösztönlények szintjére silányít le bennünket. Ma ugyanúgy farkastörvények uralkodnak, csak más okok miatt.

A tragédia kapcsán felmerül a felnőttek felelőssége, de ugyanakkor a gyerekeké is, akik bandából szép lassan csapattá avanzsálnak, a farkastörvényektől eljutnak az összetartozásig: adott pillanatban felelősséget vállalnak önmagukért, a cselekedeteikért és társaikért. Egyfajta felnőtté válás ez.

A zeneszerző és karmester, Simon Péter alakja pedig a huszonegyedik századi értelmiségi felelősségvállalás kérdését is felveti: megtehetjük-e, hogy strucc módjára a homokba dugjuk a fejünket, figyelmen kívül hagyva a körülöttünk zajló eseményeket?  Felnőttként és értelmiségiként igenis felelősek vagyunk a mellettünk élő gyerekekért. A filmhez képest az előadás kevésbé szól a háború borzalmairól, inkább az ember helyzetét veszi górcső alá, a gyerek, a felnőtt és az értelmiségi szemszögéből.

Mit gondol, mi a musical fő üzenete?
Nem lehet csak úgy kivonulni a világból, elbújni az elefántcsonttornyunkba, egy Isten háta mögötti helyen és úgy tenni, mintha nem lenne közünk a körülöttünk zajló társadalmi eseményekhez. A zord valóság előbb-utóbb utánunk jön és kiosztja a maga pofonjait. A szembesülés kijózanító és elkerülhetetlen… felelősséggel tartozunk a jelennek, sőt a jövőnek is. Gyerekeink holnap azt az életet élik, amelynek az alapjait ma teremtjük meg és úgy ahogyan tőlünk látják. Nyelvük, kultúrájuk, értékrendjük alapjait a velünk való találkozásokból építik. (Az interjút lejegyezte: Kardos Kinga)

VALAHOL EURÓPÁBAN

Előadások: 2013. május 16., 19 óra (bemutató)