A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábosztálya május 18-án játssza utoljára A gömbfejűek és a csúcsfejűek című előadását Zsótér Sándor rendezésében az Ódry Színpadon.
Czupi Dániel a vizsgadarabról:
A Zsótér Sándorral való munka rengeteget tanított nekünk arról, milyen ereje lehet a puszta a szövegnek, és hogy mennyi elvégzendő dolga van a színésznek a szavakkal, amelyeket kimond. Az egyik és talán legnehezebb feladatunk az volt ebben a darabban, hogy képviseljük a mondatokat, ne eljátsszuk az értelmüket. A gömbfejűek ma is aktuális dolgokról szól, ezért lehet, hogy nap mint nap eszembe jutnak belőle mondtatok...
Fotó: Szkárossy Zsuzsa
A műről:
A darab első változata 1933-ban nyomdakészen várta, hogy megjelenjen Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is.
A gömbfejűek és a csúcsfejűek Shakespeare Szeget szeggel című darabjáról szóló beszélgetésekből nőtt ki. Brecht alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj a Szeget szeggel szemben nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.
A bérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat. Az államtanácsos felhívja az alkirály figyelmét bizonyos Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Iberin azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek.
Az alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után – mert nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit –, lelép. A piszkos munkát elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csihüldözéstől nem lesz jobb életük, a parasztok lázadását leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, például beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből, még kiszolgáltatottabbak lesznek. A háborúnak immár semmi akadálya.
Bertolt Brecht:
A gömbfejűek és a csúcsfejűek
avagy
A gazdag a gazdaggal társul szívesen
(Rémmese)
Fordító, dramaturg: Ungár Júlia
Csuhok (gömbfejűek):
A bíró – Hoffer Károly
Missena, államtanácsos; Parr, bérlő; Palmosa; Írnok – Czupi Dániel
Angelo Iberin – Márkus Sándor
Callas, bérlő – Fehér Dániel
Nanna, a lánya – Spiegl Anna
Callasné; Jézusanyuka; Fejtapogató – Mórocz Adrienn
Fejtapogató – Makra Viktória
Saz, bérlőúr; Ügyvéd – Szolár Tibor
Hoz, bérlőúr – Ivanics Tamás
Az alkirály; Emma Cornamontis, kávéháztulajdonos; Novícia – Eke Angéla
Callamassi; Rendőr – Andrusko Marcella
Csihek (csúcsfejűek):
Emanuele Guzman, bérlőúr – Ivanics Tamás
Isabella Guzman; Lopezné – Makra Viktória
Lopez, bérlő; Peruiner, bérlőúr – Hoffer Károly
Orvos – Márkus Sándor
Díszlet: Ambrus Mária
Jelmez: Benedek Mária
Asszisztens: Zsirai Viktória
Rendező: Zsótér Sándor
Osztályvezető tanár: Meczner János és Csizmadia Tibor
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.