Social Error - The Last Man in Budapest címmel a Szputnyik Hajózási Társaság nemzetközi koprodukcióban készült előadásának magyarországi bemutatóját láthatta a közönség a Nemzeti Színház nagyszínpadán szombaton.
A produkcióról
A projekt kitalálója és vezetője a Szputnyik Hajózási Társaság, a Bodó Viktor rendezte előadás nemzetközi koprodukcióban készült öt külföldi és egy magyar színházzal.
A produkció az Európai Színházak Uniójának (UTE) felkérésére született, amelynek a Szputnyik társulat a tagja. A próbaidőszak nagy része Budapesten zajlott, az első bemutatót Grazban tartották január 19-én, majd utazni kezdtek az előadással. Graz és Mainz után Budapest a harmadik állomás, ezt követi majd Lipcse, Kolozsvár és Párma.
Minden partnerszínházban három-négy napot próbálnak, ezalatt adaptálják az előadás bizonyos pontjait a helyi viszonyokra és a játékba beszálló helyi színészekre. Minden helyszínen a produkció egy újabb változatát mutatják be, amelyből három-négy előadást tartanak.
A budapesti előadásban a Nemzeti Színház több művésze, így Bánfalvi Eszter, Tenki Réka, Makranczi Zalán, Mátyássy Bence és Hevér Gábor is játszik.
A darab állandó szereplője Fábián Gábor, Hajduk Károly, Hámori Gabriella, Jankovics Péter, Kárpáti Pál, Koblicska Lőte, Kurta Niké, Lajos András, Pető Kata és Szabó Zoltán. Az előadás a Szputnyik Hajózási Társaság, az ausztriai Schauspielhaus Graz, a németországi Staatstheater Mainz és a Centraltheater Leipzig, a romániai Kolozsvári Állami Magyar Színház, az olaszországi Fondazione Teatro Due Parma és a Nemzeti Színház közös produkciójában készült.
Social Error projektleírás és rendezői gondolatok
A projekt kiindulópontja egy kérdés:
miért nem tud az ember olyan társadalmi formát létrehozni, amelyben a többség
boldogan tudna élni?
A kérdésfelvetés már önmagában azt sejteti, hogy ez — szerintünk — nem sikerült. Vagyis egy nagyon erős határozott kijelentés a világról. Sok ponton meg kell vizsgálnunk azonban, mert ez így túl általános — ezen dolgoztunk a próbafolyamat során, és ezen dolgozunk mind a mai napig. Vizsgálat. Kutatás.
Az előadásnak sem célja, hogy választ adjon erre a kérdésre (hiszen nekünk sincs még kész válaszunk), csupán a problémakört akarja vizsgálni. Felhívni a figyelmet arra, hogy nem mennek rendben a dolgok, és hogy valamit tennünk kell. Közösen és külön- külön egyaránt.
Az előadásnak kettős címe van, ez a benne rejlő két témára utal. Az egyik a „social error” egy jelzés, ami talán megszólal benned is, amikor látod hogy valami nagyon nem stimmel körülötted, ám rendszerszerűen működni igyekszik. Vagy nagyon is működik, de nem jó. Tudod hogy nem jó, de működni látszik. Te pedig nem tudsz tenni semmit. Vagy már gondolkodsz, hogy hogyan tudnál.
Social error az,
amikor hajléktalanok fagynak meg az utcán, miközben üresen állnak óriási ingatlanok
és halomban állnak a raktárakban az ételek
amikor kifizethetetlenek a számláid, miközben tisztességes munkával agyondolgozod
magad
amikor a gyerekeket bűnözőnek tekintikvagy bűnözésre kényszerítik
amikor a politikai játszmák áldozatai leszünk
amikor egyéni üzleti érdekek nyomorba taszítanak tömegeket
amikor nem védjük meg azt, aki védelemre szorul
amikor megismétlődik a történelemben az, ami nem ismétlődhetne meg
amikor tömegeknek kell elhagyniuk az otthonukat és nincs hova menniük, ezért menekülttáborokban zsúfolódnak
amikor a kormány rendőrökkel leveri a békés tüntetőket amikor tüntetni kell, mert már más nem segít
amikor már az sem segít
amikor a tanár terrorizálja a gyereket
amikor a gyerek megveri a tanárt
amikor az erősebb elveszi a gyengébbtől mindenét
amikor a pénzért olyat csinálunk, amit nem akarunk csinálni amikor harmadik generációs munkanélküli valaki
amikor nincs esélye tanulni amikor nincs esély
amikor zsidóznak, cigányoznak, négereznek, buziznak amikor elfordítjuk a fejünket és továbbmegyünk
amikor egy gyerek fel akarja venni az aknát a földről, és leszakad a karja amikor felrobbantja az egyik a másikat
amikor inkább élnénk egy drog fogságában, mint hogy a valóságot megéljük, és ezért bűnözővé válunk
amikor hallgatunk
amikor hagyjuk magunkat
amikor hagyjuk a másikat
amikor „a háború: béke — a szabadság: szolgaság — a tudatlanság: erő” (Orwell:1984)
Bodó Viktor rendező és Róbert Júlia dramaturg a produkcióról:
Honnan jött az előadás ötlete?
Az előadás az Európai Színházak Uniójának felkérésére készült, amelynek a Szputnyik társult tagja. Az UTE vezetősége számára nagyon fontos, hogy közös ügyek szülessenek, olyan közös vállalkozások, amik összehozzák a tagszínházakat, és amik mindenhol, mindenki számára ugyanolyan jelentőséggel bírnak. A projekt létrehozása során épp ez volt a legnagyobb nehézségünk, olyan ötletet kitalálni, ami mindenhol működik, olyan témákat felsorakoztatni, amik mindenhol jelentenek valamit, de mégsem maradnak az általánosság szintjén.
A Social Error tehát nemzetközi koprodukcióban készült utazóelőadás. Mit jelent ez pontosan?
Az előadás hét színház koprodukciójában jött létre, a próbákat nagyrészt Budapesten tartottuk, utána egy hetünk volt januárban Grazban elkészíteni az előadás első változatát. Körülbelül ez lesz a menetrend mindenhol: három-négy napot próbálunk, és utána két-három előadást tartunk. A próbák során minden helyszínen kicsit változtatunk az előadáson, így tulajdonképpen sose fogunk teljesen elkészülni vele, mindig egy újabb változatot mutatunk be. Persze az előadás egy része kötött, de mindenhol kerülnek bele új elemek. Fontos, hogy a helyi színészek, akik csatlakoznak a produkcióhoz, ne úgy érezzék, hogy beugrópróbán vesznek részt, és át kell venniük olyan szerepeket, amiket egy másik országban valaki már eljászott, inkább az a célunk, hogy mindenki úgy érezze, hogy bizonyos jelenetekbe belerakhatja az ötleteit.
Mi a helyi színészek szerepe?
Történetünk szerint a színészek mind játékosok, akik lehetséges szereplői egy valóságshow-nak. Most, az utolsó forduló során fog eldőlni, hogy ki kerül be a Nagy Játékba, és végül ki nyeri meg az Utolsó ember Budapesten (vagy az adott városban) címet. Ám a helyi színészek, az új beállók némi hátránnyal indulnak, ők a bevándorlók, akik sok mindent nem tudnak még, akiknek alkalmazkodniuk kell, és akiket néha hátrányok érik. Érdekes hangulata van ennek a kifordított helyzetnek Nyugat-Európában. A próbák eleinte pont így zajlanak, hogy próbálják átlátni, hogy mi ez az előadás, amibe belecsöppentek, és minél gyorsabban megtanulni a játékszabályokat.
Budapest hányadik állomás lesz, és itt milyen változtatásokra készültök?
Graz és Mainz után Budapest a harmadik állomás, ezt követi majd Lipcse, Kolozsvár és Párma. Mindenhol levonjuk az előző helyszín tanulságait, megtartjuk azokat az ötleteket, amik működtek. Budapesten már benne lesz az előadásban mindaz, amit Grazban és Mainzban dolgoztunk ki, de a Nemzetiben nyilván kicsit más lesz a helyzet, hiszen mindenki egy nyelvet beszél. Persze sok játék így is működni fog, csak kicsit adaptálnunk kell majd erre a helyzetre.
A produkció május 26-án, június 15-én, 16-án lesz látható a Nagyszínpadon.
Forrás: Színház.hu, Nemzeti Színház