'Muszáj valamiféle ellenségképet kreálnunk' - Székely Csaba a Bánya-trilógiáról

Székely Csaba erdélyi írót, a Bánya-trilógia szerzőjét kérdezte a Magyar Hírlap. Lapszemle.

A Magyar Hírlap cikkéből:

"Én ilyennek látom az erdélyi vagy a kelet-európai embert. Azért választottam problematikus helyzeteket, mert a dráma ott működik. A Bányavaksággal kapcsolatban kritikaként fogalmazták meg, hogy nincs pozitív magyar hős a darabban. Ez nem azt jelenti, hogy azt gondolom, hogy nincsenek jó vagy pozitív emberek Székelyföldön, sőt szándékaim szerint ezekben a figurákban is ott van az emberség. Próbálok jó vagy rossz emberekről írni, akik valamilyen oknál fogva negatív helyzetbe kerülnek. Vannak vidékek Európában, távolabbra is, ahol a trilógiához hasonló kilátástalanságban élnek emberek, és nem tudok egyebet tenni, mint felhívni erre a figyelmet" - mondta Székely Csaba a Magyar Hírlapnak.

Az író úgy fogalmazott, néha már azt gondolja, hogy a magyar ember egyik sajátossága, hogy muszáj valamiféle ellenségképet kreálnia, mert különben nem érzi jól magát. Mégis úgy véli, a trilógiában megfogalmazott etnikai problémák egy része a politika által gerjesztett feszültség, ami a választások közeledtével kiéleződik.

A drámaíró hozzátette, nem volt polgárpukkasztó szándéka a történettel. "Arról van szó, hogy én ilyesmi környezetben nőttem fel, gyerekkoromban sok időt töltöttem falun. Amit ott láttam, nem felelt meg a képnek, ami Magyarországon az erdélyiekkel kapcsolatban él. Az, hogy valamiféle tisztaság megőrzőjének tartják őket, romantikus irányba mozdítja el a valós életüket. Miközben elhalványul, hogy milyen égető kérdés a nyomor, az alkoholizmus, az öngyilkosságok magas száma azon a vidéken" - hangsúlyozta Székely Csaba.

A teljes interjú a Magyar Hírlapban olvasható.