Kerényi Miklós Gábor megbízatása, mint a Budapest Operettszínház főigazgatója, január 31-vel lejár. Az Operettszínház igazgatására új pályázatot írnak ki. A direktor az Operett évadzáró rendezvényén hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az igazgatói posztért a színház menedzsmentjével együttműködésben.
„Szakmailag és jogilag is minden szempontból megalapozott, hogy ismét megpályázzam a Budapesti Operettszínház igazgatói székét” – mondta Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, és kihangsúlyozta, pályázatával a színház jelenlegi menedzsmentjét is képviseli, hiszen amit eddig elért a Budapesti Operettszínház, az közös munka eredménye.
„A pályázat érinti mindazokat a művészeket, műszaki dolgozókat is, akikkel az elmúlt években együtt dolgoztunk, és akik nélkül nem érhettünk volna el ilyen eredményeket. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy borzasztó kemény munka van amögött, hogy a színház ilyen sikeressé tudott válni. Rengeteg kapcsolatot, számos koprodukciós partnert szereztünk Magyarországon és külföldön egyaránt - ezek mind a jelenlegi menedzsment kapcsolati tőkéjének köszönhetők” – fogalmazott a direktor.
Kerényi Miklós Gábor azt is hozzátette, annak, aki pályázik, tisztában kell lennie azzal, hogy a kapcsolati tőke nem jár a nyertes pályázathoz, és nem „adják” a színházzal. „Óriási felelősséget érzek a műfaj, a zenés színház iránt, aziránt, amit most az Operettszínház képvisel. Operetteket játszunk, rengeteg új, magyar darabot emelünk be a repertoárba, mert hiszek abban, hogy a magyar szellemi életnek igenis része, hogy új magyar darabok szülessenek, és legalább ennyire fontos, hogy megvalósuljon az ifjúsági program, amit szintén igyekszünk maximálisan teljesíteni” – fejtette ki a direktor.
Kerényi Miklós Gábor arról is beszámolt, hogy az Operettszínház költségei 84 százalékát maga termeli ki. A direktor szóba hozta, hogy a színházat nemrég kritika is érte azért, hogy a társaságiadó-kedvezményből (TAO) túl sokat "vág zsebre", tavaly például több mint 800 millió forintot, ám Kero szerint a kritikusok nem számolnak azzal, hogy a színház a belépődíjak 80 százalékénak megfelelő összeget kaphat adózó cégektől, ezt pedig az adott cég leírhatja az adójából. "Ezt a támogatást a nézőinknek, illetve az általuk megvásárolt jegyeknek köszönhetjük, és természetesen a munkatársainknak, a menedzsmentnek, akik ezért rendkívül sokat dolgoznak. Sőt, mi most is dolgozunk, amikor a legtöbb teátrum békésen nyaral. Nálunk minden este megy a Ghost, készülünk az Elfújta a szél szegedi ősbemutatójára, közben próbáljuk A Csárdáskirálynőt, amelyet Berlinben játszunk majd. Emellett vár ránk két nagyszabású gálaműsor a Budai Várban és Hódmezővásárhelyen. Egy hét múlva a musical csapat mintegy 50 előadást játszik Németországban A Szépség és a Szörnyeteggel” - sorolta KERO ®, miként „nyaral” az Operettszínház csapata.
A direktor elmondta, a színházat néha azért is megszólják, hogy nevével ellentétben nem csak operetteket játszik, hanem musicaleket is. „Én azt vallom, hogy az operett egy igazi magyar műfaj, Hungarikum. Ma 320 előadásból 135 az operett, ez a 13 évvel ezelőtti operett előadásokhoz képest 50 százalékkal több, annak ellenére, hogy a musicalekhez és az ifjúsági darabokhoz képest kevesebb operett szerepel műsoron. Ám a mai kortárs musical az én hitem szerint az operett leszármazottja, a klasszikus musicalek mind-mind érdekes, izgalmas, értékes darabok” – vélekedett az Operettszínház főigazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az operett és a musical megfelelő arányával a színháznak sikerült megújítania közönségét, azonban a nézők kor vagy ízlés szerint mégsem különülnek el élesen egymástól. „Nagyon remélem, hogy ez a színház, amely az ország vezető zenés színháza lett, azon az úton halad tovább, amelyen az elmúlt években elindult” - fejezte ki reményeit Kerényi Miklós Gábor.
Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu,
Fotó: Éder Vera, Budapesti Operettszínház