Július első hetében mutatja be a Szentendrei Teátrum a Pentaton Koncert- és Művészügynökséggel karöltve Lőrinczy Attila Könnyű préda című zenés komédiáját, Réthly Attila rendezésében. A darab mottója a szerző tollából így hangzik: „Vajon megtalálja-e az örök boldogságot a vigasztalan özvegy a férje temetése napján?"
A két művész nem először dolgozik együtt. Az első találkozás mindkettejük számára meghatározó és emlékezetes volt.
Lőrinczy Attila: Tizenöt éve ismerjük egymást, és ez idő alatt nagyon mély barátság lett a miénk. Pedig nem annak indult. Úgy ismerkedtünk meg, hogy én megnéztem Réthly vizsgaelőadását, ő pedig elolvasta az én Balta a fejbe című darabomat, majd mindketten éles, sőt bántó kritikákat fogalmaztunk meg a másik munkájával kapcsolatban. Végül mégis úgy alakult, hogy ő Kaposváron megrendezte a Baltát, ami mindkettőnk első jelentős sikere lett. Ha Attila kezébe kap egy példányt, mindig kérdésekkel, ötletekkel és kritikával áll elő. Emlékszem, szenvedélyes viták közepette hónapokig javítgattuk az alappéldányt...
A szerző ettől nem őrül meg?
Lőrinczy Attila: Nem hogy nem őrülök meg, de kifejezetten hálás vagyok érte. Nem presztizsharcot folytatunk, hanem az anyag igazságát és finomabb árnyalatait keressük. Attila révén az alapmű mindig pontosodik és gazdagodik, ez nekem nagy öröm. Cserébe megengedem, hogy rendezés közben bizonyos szituációkat másképp értelmezzen, mint ahogy én azt eredetileg gondoltam.
Réthly Attila: Attila olyan szerző, akivel nagyon jól lehet együttműködni. Nem tolakszik előtérbe, viszont mindenre nyitott, és amit nem tart képtelenségnek, azt szívesen átveszi, megoldja. Így volt ez az első közös munkánk, a Balta esetében is. Az eredeti művet, a Balta a fejbe címűt a Katona József Színház mutatta be, én a Balta a fülbe címmel rendeztem Kaposváron. Két erősen különböző előadás született. Azt hiszem, Attila a kaposvári változatot őrizte meg etalonként. Ezután jött A csoda alkonya 2002-ben az Új Színházban, majd Kaposváron a Fahim, 2004-ben.
A Könnyű préda immár a negyedik közös munka...
Lőrinczy Attila: A mostani előadásnak is született egy korábbi változata. Két évvel ezelőtt Schlanger András kért fel, hogy írjak egy darabot a Savaria Karneválszínház számára. Azt kérte, írjak "valami Csehovos" dolgot, de azért vicces legyen... Hazamentem, levettem a Csehov kötetet, a Platonovnál nyitottam ki, annak is az első jeleneténél: Anna Petrovna és Trileckij beszélgetésénél. A fiatal özvegynek az öreg ezredes csapja a szelet. Megvolt az ötlet. Legyen egy gazdag, özvegy, aki eltemette öreg férjét, és elkezdenek rajzani körülötte a férfiak. Kedves emlékem a szombathelyi előadás Udvaros Dorottyával, Lázár Katival, Jordán Tamással, Hollósi Fricivel és a többiekkel.
Miről szól a Könnyű préda?
Réthly Attila: A történet egy váratlanul elhunyt idős úr halotti torán játszódik. Egybegyűlik a család és a baráti társaság és visszaemlékeznek az elmúlt időkre. Ezen az éjszakán tulajdonképpen újraélik az életüket. Fájó szívvel kell emlékezzenek az elhunytra, de sokféle vágy és sérelem is felfakad, megannyi elhallgatott dolog kerül terítékre, és végül mindenki kifordul magából.
Az alapműben a karakterek jóval idősebbek, mint a mostani változatban. A szereplők megfiatalítása az említett rendezői elképzelések közé tartozik?
Réthly Attila: Attila azt találta ki, hogy a történet egy olyan özvegyről szóljon, aki az élet nagyobb felét már elropogtatta, aki már túl van az ötvenen, de még azt reméli, hogy új életet kezdhet. Az eredeti darabban ez a nő próbálja elhitetni magával és a környezetével, hogy még várja őt egy boldog élet. Ezzel szemben én úgy éreztem, hogy egy ilyen problémával nem ötven évesen, hanem már jóval előbb találkozhatunk. Előállhat ez a helyzet egy negyven körüli, még élete teljében lévő nő életében is. Ezért azt kértem Attilától, hogy korban egy picit lépdjünk vissza. Hetvenes pasasról és negyvenes nőről meséljünk. Ennek tükrében persze néhány dolgot át kellett fogalmazni.
Lőrinczy Attila
Lőrinczy Attila: Meglehet, a korosztályokat azért látjuk másképp, mert én ötvennégy éves vagyok, Attila pedig negyvenkettő...
A történet főszereplője Klárika, a „könnyű préda", akit kislányos együgyűsége, naivsága és rajongó természete különösen alkalmassá tesz e szerepkör betöltésére. A körülötte nyüzsgők mind rávetik magukat. Mit tudhat egy író egy olyan nőről, mint Klárika?
Lőrinczy Attila: Azt hiszem, a színműírás - kevés nevezetes kivételtől eltekintve - nem alanyi műfaj, hanem szerepjáték. Én azt szoktam mondani, drámaíró az lehet, aki hat-nyolc elmeháborodottat nagyobb megerőltetés nélkül ki tud magából állítani, az elkényeztetett hisztis kislánytól az ábrándos költőn át a világmegvető vénemberig. Az utóbbi időben arra jöttem rá, hogy én – talán a szigorú katolikus gyerekkor utóhatásaként – afféle bűnbánó jelleggel a rosszabbik énjeimet játszom bele a figuráimba. Némi túlzással tehát - Flaubert-el szólva - úgy mondhatnám, hogy Klárika én vagyok, ahogy akár az összes többi figura is.
Klárikára és a várható örökségre sok mindenki pályázik: a vele csaknem egyidős alkoholista mostohafiú, annak Floridában élő rockzenész barátja, a sármos nőgyógyász, a halott férj jövőbe látó húga, az elhunyt legjobb barátja, az öreg, kommunista cégtárs, vagy a fiatal szívtipró...
Réthly Attila: Lőrinczy miközben nevettet, társadalmi szatírát is megfogalmaz. Ez a sztori a jelenben történik, a jelenről szól, kerüli az aktuálpolitikát, ugyanakkor visszaköszön benne az, amit a mindennapokban jobbnak meg balnak nevezünk. Két egymáshoz nagyon közeli jóbarát is megjelenik a darabban, akik másképp látják a világot, más aspektusból nézik a dolgokat, barátságuk mégis kikezdhetetlen. Különösen szépnek tartom, hogy nem a gyomorforgató acsarkodást testesítik meg, hanem a keserűség okán megfogalmazott ideológiákat szemléltetik, amelyek megoldhatatlan helyzeteket teremtenek.
Az elmondottak alapján a Könnyű préda nem tűnik felhőtlen vígjátéknak...
Réthly Attila: Azt mondanám, hogy ez egy tartalmas zenés komédia, amit egy könnyű nyári estén is meg lehet emészteni. Azzal a szándékkal készül, hogy nevettessen és szórakoztasson, de el is gondolkodtasson a világról, amelyben élünk.
Jelenet az előadásból - próbafotó
Lőrinczy Attila: KÖNNYŰ PRÉDA
Fordulatos és mulatságos zenés látlelet napjaink Magyarországáról
Szereplők:
PIKALI GERDA, MARGITAI ÁGI, BEZERÉDI ZOLTÁN, BALIKÓ TAMÁS, KELEMEN JÓZSEF, SARKADI KISS JÁNOS, valamint a Kaposvári Egyetem színmûvész hallgatói
Rendező: RÉTHLY ATTILA
Előadások Szentendrén: 2013. július 4., 5., 6. 20.30 óra
Helyszín: SZENTENDRE, Városháza udvara (Esőnap: július 7.)
Előadások Budapesten: 2013. július 9., 11. 20.00 óra
Helyszín: BUDAPEST, Városmajori Szabadtéri Színpad
Előadások Kőszegen: 2013. július 27. 20.30 óra
KŐSZEG, Jurisics vár (Esônap: július 28.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.