A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án végleg elbúcsúzott egy gálaest keretében. Erről adunk beszámolót sok fotóval és videóval.
Jordán Tamás verset mondott:
Mi történt vasárnap este?:
Kállai Ferenc, a nemzet színésze mellszobrának felavatásával kezdődött el vasárnap Budapesten a Nemzeti Színház gálaestje, amellyel az "Alföldi Róbert vezette öt évet" búcsúztatták el az évad utolsó napján. A szobrot a Nemzeti Színház balkon szintjén Alföldi Róbert leplezte le Törőcsik Mari társaságában.
Az avatást a teátrumban a Mohácsi János rendezte színpadi műsor követte, melyen magyar írók, költők, színészek, zenészek léptek fel: mások mellett Bodrogi Gyula, Dés László, Mácsai Pál, Térey János, Pogány Judit, Sinkó László, Spiró György és Závada Pál. A színház előtti téren mintegy ezer ember gyűlt össze, hiszen a piknikezők az előadást óriáskivetítőn követhették. A gálaestet és a pikniket a CSAK - Akciócsoport a kultúráért szervezte.
Ezen az estén adták át Az évad nézője díjat is, amelyet a 2012/2013-as évadban 110 darab belépőjegyet gyűjtve Szirtes András nyert el. A nyereménycsomagot és az oklevelet Alföldi Róbert adta át a legtöbb, különböző előadásra jegyet váltott nézőnek.
Závada Pál ismét dalra fakadt
„Nagyon köszönöm, és nagyon köszönjük. És az hogy mindannyian mosolyogva fogunk innen elmenni, az abszolút Önöknek köszönhető, és ez hihetetlen! És az is hihetetlen, hogy ilyen ebben az országban történik, mert ez azt mutatja, hogy van remény” – mondta Alföldi mosolyogva a színpadon. A Nemzeti Színház távozó igazgatója a hideg idő kapcsán, de Kósa Lajos korábbi kijelentésére utalva úgy fogalmazott: „Hogy stílszerű legyek: nincs elég meleg”.
„Éjfélkor haza kell menni. Nem vicc tényleg. Mert úgy beszéltük meg, úgy ígértük meg, és azt gondolom, hogy mi felnőtt európai emberek vagyunk, tehát úgy fogunk viselkedni, ahogy illik. Isten áldja meg magukat, vigyázzanak magukra! Nagyon – nagyon köszönjük!” – köszönt el végül Alföldi a nézőktől.
A műsor után, kb. 22.00 órától a társulattal és barátaikkal itt találkozhatott a közönség. A kivetítőn régebbi darabokból összeállított montázs pörgött, a szabadtéri színpadon zenészek játszottak éjfélig.
Spiró György javaslatot tett:
A gálán Gálffi László Márai Sándor 'Az emberi jellemről' című írását idézte:
"A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ: tájakat és természeti csodákat, a földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint egy-egy ember jelleme. Mikor érdeklődésünk eljut a világ dolgainak szemlélése közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi feladatunk az életben. Minden más, amit megismertünk, csak ismereteinket gazdagította. De lelkünk csak a jellemek ismeretétől lesz gazdagabb. Mert ez a legközvetlenebb emberi tapasztalás, igen, a jellem maga az ember.
S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogy testi lényét nem tudja elrejteni semmiféle ködsapka. Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet".
Esterházy Péter üzent:
A gála főpróbájáról képekben:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.